Máshol tilos a fürjvadászat ilyen módja - mondja munkatársunkkal beszélgetve az Arcus alelnöke (Herceg Elizabetta)
Fürjvadászat csalogatókkal, szeméthegyek a tó túlpartján és szennyezett Krivaja patak. Ezek a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület nyári ökojárőrözési akciója során született legfontosabb észrevételek. Biztató viszont, hogy a környezettudatosság növekedését tapasztalják a helyi polgárok körében.
A fiatalokkal való foglalkozás a jövőt szem előtt tartó befektetés, állítja Miklós Csongor az Arcus alelnöke. Szavai szerint az elkövetkező években fog pozícióba kerülni az a generáció, melyre a húsz évvel ezelőtt vidékünkön is megalakult környezetvédelmi szervezetek már befolyással lehettek. Meggyőződése, hogy ők más hozzáállással kezelik majd a környezetvédelmi problémákat. A megfogalmazásban burkoltan ott a megjegyzés, hogy a környezetvédők nem igazán lehetnek elégedettek a tevékenységüket illető fogadtatással. Miként az Arcus alelnöke is hangsúlyozza, a gazdaság és a politika gyakran ellenérdekelt félként szerepel a környezetvédelemmel szemben. Legújabb akciójuk, az ökojárőrözés során a vadászokkal alakult ki kisebb nézeteltérés közöttük.
–A nyári ökojárőrözésünk legnagyobb hozadéka a vadászidény kezdetén volt, amikor megjelentek a fürjvadászok. Barátainkkal, a topolyai vadászokkal jelenleg azon vitatkozunk, hogy a fürjvadászat során használnak-e a topolyaiak csalogatót. Most végre sikerült fényképekkel dokumentálni, hogy valóban sok helyen csalogatóznak a vadászok. Arról vitatkozhatnánk, hogy mekkora kárt okoz ez, de nem erre helyezném a hangsúlyt, hanem arra, hogy ezt a tevékenységet a törvény tiltja, így először is azt kellene eldönteni, hogy törvénytisztelők leszünk-e vagy sem? Másrészt ha egész Európában tiltott a fürjvadászatnak ez a módja, akkor mi miért akarunk pápábbak lenni a pápánál? – teszi föl a kérdést Miklós Csongor.
Az ökojárőrözés során ismét szembesülniük kellett a Krivaja patak szennyezésének örökösen visszatérő problémájával.
– Nemrégiben ismét tejfehér volt a patak vize, mert beleengedték azt a bizonyos karboximetilcellulózt. A vegyészek újból csak vitatkozhatnak azon, hogy ez mennyire káros, de inkább arra hívnám föl a figyelmet, hogyan követeljük meg a polgároktól, hogy ne szennyezzék a Krivaját, ha kommunális közvállalat emberei magukra nézve ezt nem tartják kötelezőnek? – mondja az Arcus alelnöke.
A tó környékén sem találtak mindent rendben.
– Nem tudom, mi az oka, hogy a tó mellett, a Kislajos település mögött senki sem takarítja a szemetet. A túlparton, úgyszólván a fürdőzők és a horgászok mellett szeméthalmok vannak. Továbbra is jellemző, hogy a tó egyik része szennyezett, a másik részén viszont a vitás illetékességi kérdések miatt nincs, aki takarítson. Mi, környezetvédők, nem látjuk a hosszú távú tervezést az ilyen jellegű problémák kezelésénél, csak ad hoc megoldási kísérletek vannak, ilyenek például a takarítási akciók.
Miklós Csongor úgy véli, az ilyen kezdeményezések nem hozhatnak hosszú távú eredményeket. Szavai szerint amennyiben a községi közvállalat, a vízgazdák vagy a Zobnatica vállalat nem képes megszervezni a tó környékének a módszeres takarítását, akkor nem sokat ér, ha a civil szervezetek és a fiatalok évente kétszer feltakarítanak. A gyakori félreértés eloszlatására az Arcus alelnöke figyelmeztet, hogy a civil szervezetek elsődleges küldetése a társadalmi kontroll, a polgárok hangjának a hallatása, s nem a másokra tartozó feladatok magukra vállalása. Ők ezt a munkát próbálják minél jobban elvégezni, s hálásak a támogatásért, a biztató szavakért. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a természetvédelem nem csupán a környezetvédelmi egyesületekre tartozik, hanem minden polgár ügye. Emiatt fontos a környezettudatosság növekedése. Ezzel kapcsolatban az utóbbi időben biztató jelekkel találkoztak, a topolyaiak egyre aktívabbak. Az Arcus jól ismert rendezvénye, az Öko-Camp is a környezettudatosság növekelését szolgálja. Az idei volt a 18. tábor, melyen a csoportvezetőkkel együtt mintegy 60-an vettek részt.
