Albániában 2030-ig megszüntetnék a készpénzforgalmat: ezzel az ország a világ első olyan állama lehetne, amelyben nem lennének használatban a papírpénzek és az érmék – hozta nyilvánosságra nemrégiben a regionális sajtó. A hírrel kapcsolatban köztudomásra jutottak azok az adatok is, amelyek szerint a világon a pénzforgalom 70 százaléka már digitálisan zajlik. A szakemberek azonban az elektronikus fizetések elterjedtségének ellenére is kételkednek abban, hogy teljesen mellőzni lehetne a készpénzt a mindennapi életből. Megszüntetése ugyanis számos kérdést vet fel, a személyi jogok tiszteletben tartásától a digitális kirekesztésen át az állami felügyeletig. Az is kérdéses, hogy a teljes digitalizáció az átláthatóságot szolgálná, vagy alapvető szabadságjogokat sértene – sorolják a problémákat a hozzáértők.
A szakportálok a hírrel kapcsolatban legtöbbet a CoinLaw platform azon világszintű adatait idézték, melyek a 2023-ig terjedő időszak pénzforgalmát elemezték. Ezek szerint ugyanis már két évvel ezelőtt a földkerekség pénzforgalmának 70 százalékát elektronikusan bonyolították le. Az elemzés előirányozta azt is, hogy 2024-ig 1,9 milliárdan használják majd fizetőeszközként a mobiltelefonjaikat. A felmérés készítői akkoriban Svédországot hozták fel példaként: közölték, hogy az említett államban a pénzforgalom 80 százaléka digitálisan zajlik. Európában az akkori adatok szerint a készpénzmentes pénzforgalom 67 százalékos volt, de az előrejelzések szerint idénre már el kellett érnie a 75 százalékot.
A rohamos növekedést a világjárvány gyorsította fel igazán, de az államok azon törekvése is hozzájárult, amellyel folyamatosan küzdenek a szürkegazdaság ellen – írták az investitor.me szakportálon.
ALBÁNIA KÍSÉRLETI ALANY?
A témát azon hír kapcsán kapta fel jelenleg a sajtó, hogy Edi Rama albán miniszterelnök kijelentette: azt szeretné, ha 2030-ig Albánia lenne a világ első olyan országa, amelynek pénzforgalmából teljesen kivonják a készpénzt. Ezt elsősorban a szürkegazdaság felszámolása érdekében szorgalmazza az államvezetés. Albániában ugyanis a felmérések szerint ez teszi ki a bruttó hazai termék 29–50 százalékát. A törekvést Selami Xhepa, a Tiranai Egyetem közgazdász professzora is alátámasztotta: a szakember szerint a készpénzforgalom teljes megszüntetését prioritásként kezelik azok az országok, amelyeknél nagy mennyiségű, törvénytelen forrásból eredő pénz kerül a pénzügyi rendszerbe.
Míg a politico.eu portálnak nyilatkozó közgazdász a szürkegazdaság leküzdését helyezte előtérbe, addig más szakemberek a terv ellentmondásosságát emelték ki. Álláspontjukat azokkal az adatokkal támasztották alá, melyek szerint Albániában a lakosság felének sincs bankszámlája, és csupán a polgárok 34 százaléka jelentette ki, hogy megbízik a banki rendszerekben. A banki illetékek kimondottan magasak: egy 500 eurós átutalás akár 50 euróba is kerülhet, a kereskedők pedig akár 3,5 százalékos részesedést is elvesznek utalásonként – sorolják a példákat a társadalmi háttérre összpontosító szakemberek.
A tervet több országos képviselő is sokkal inkább politikai marketingnek tartja, mint a szürkegazdaság elleni küzdelem formájának. Genc Pollo ellenzéki képviselő a személyes szabadság megszegéseként jellemzi: nyilatkozataiban rendszerint kiemeli, hogy „olyan, mintha a csirkéket tüzérséggel irtanának ki”.
ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK
A készpénz megszüntetésének lehetőségével már jó ideje foglalkoznak a szakemberek világszerte: számos érvet sorakoztatnak fel mellette és ellene is. Azt szinte senki sem kérdőjelezi meg, hogy egy készpénz nélküli világban jelentősen csökkenhetne a szürkegazdaság tere, és ezzel a bűnözés mértéke is megcsappanna. Az átutalások ugyanis megnehezítik a pénzmosást és a korrupciót – nyomatékosította Selami Xhepa professzor. Kenneth Rogoff amerikai pénzügyi szakértő kiemeli, hogy „a nagy értékű bankókat nagyon könnyű csempészni és elrejteni”, és a készpénz sok más szempontból is támogatja az alvilágban zajló gazdaságot. A bűnözés mértéke mellett az adócsalások is csökkennének a készpénzforgalom nélkül – áll a The Case Against Cash tanulmányban. Ugyanitt kiemelik: a társadalom igazságosabb és biztonságosabb lenne kevesebb készpénzzel.
Ugyanakkor számos ellenérvet is felsorakoztatnak a készpénz megszüntetése kapcsán a szakemberek. A hagyományos fizetőeszközök ugyanis garantálják a névtelenséget és védik a polgárokat a túlzott ellenőrzésektől – érvelnek. John Cochrane amerikai közgazdász figyelmeztet arra is, hogy „az anonim átutalások biztonsági szelepként védik a gazdaságot a rossz törvényektől és a túlzott irányítástól”. Álláspontja szerint a készpénz megszüntetése jelenleg túlzottan sújtaná a szegényebb társadalmi rétegeket, amelyeknek jelenleg elsősorban a szürkegazdaság nyújt némi lehetőséget.
A Liberalni think-tank Cato Institute egyik tanulmányában már elméletileg megalkották a CBDC-ként elnevezett központi banki digitális valutát, amelyet disztópikusként, azaz negatív jövőképként jellemeztek. A szakemberek szerint ugyanis alkalmazásával az állam teljes hozzáférést kapna a polgárok összes pénzügyi aktivitásához, és minden pillanatban ellehetetleníthetné az utalásokat. A szervezet figyelmeztetett, hogy egy ilyen rendszer „a pénzügyi magánszféra még megmaradt formáit is teljesen megszüntetné”.
A készpénz a folyamatosan fejlődő digitális világban is fontos eszköz az Európai Központi Bank tanulmányai szerint is. Még a digitálisan legfejlettebb csoportok is előszeretettel használják, így a készpénzhez való ragaszkodást nem lehet egyszerűen csak a digitális írástudatlansággal indokolni – mutatnak rá az európai bank szakemberei, akik szerint a hagyományos fizetőeszközök a digitális gazdaságban is relevánsak maradtak. Ugyanakkor kiemelik a készpénz szerepét olyan helyzetekben, amikor a támadásokra érzékeny digitális rendszerek csődöt mondanak.
A készpénz megszüntetésére tehát semmiképp sem lehet végletesen tekinteni. A szakemberek szerint fontos lenne egyensúlyt találni a rohamosan fejlődő digitális rendszerek és a hagyományos fizetőeszközök között. Pontosabban: a szürkegazdaság visszaszorítása céljával és a hatékonyság növelése érdekében folyamatosan fejleszteni kell a digitális infrastruktúrát, ugyanakkor a készpénzt is meg kell tartani. A reformokat célzó intézkedéseknek biztosítaniuk kell az átláthatóságot az adatok gyűjtésénél és felhasználásánál, és nagy hangsúlyt kell fektetni a visszaélések elkerülésének biztosítására – emelik ki a fejlesztések tekintetében. Hozzáteszik: amennyiben a központi bankok tovább kívánják fejleszteni digitális valutákat, akkor azoknál előtérbe kell helyezni a magánszféra védelmét és egyértelmű ellenőrzési mechanizmusokat kell érvényesíteni. A digitalizációt tehát nem lehet erőszakkal véghezvinni: önkéntes elfogadás eredményévé kell tenni – vélik a szakemberek, akik szerint ha Albánia kitart az elhatározása mellett, akkor fontos kísérleti alannyá válhat a régióban.
Nyitókép: Beta/AP
