Telt házas volt a Magyar Szó és a Magvető kelebiai élőújságja, melyet a Márton Áron Közösségi Ház nagytermében szerveztünk meg péntek este. Az eseményen bemutattuk napilapunk legújabb kiadványait, meghívott vendégeink pedig tájékoztatták az egybegyűlt Magyar Szó-olvasókat és a helyi gazdákat az aktuálismezőgazdasági pályázatokról, a kedvezményes hitelekről és a támogatásokról is.
A Magyar Szó részéről Kabók Erika főszerkesztő-helyettes és Varga Attila, a Magvető szerkesztője volt jelen rendezvényünkön, vendégeink sorában pedig Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, Ótott Róbert tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes, Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke, Balog Anita helyi falugazdász és Magosi Zsuzsanna, a helyi közösségekkel megbízott polgármesteri tanácsos foglalt helyet.
Kabók Erika ismertette a Magyar Szó tavaly megjelent három kiadványát: a Mérföldkövek – Hetvenöt évet, amely a lap fennállásának 75. évfordulójára jelent meg, az Amit a galamb összehordott – Hódegyházi vidám történetek című adomagyűjteményt, illetve a Naptár 2020 kiadványt. Emellett a 75 éves lapról is beszélt a közönségnek.
Varga Attila a Magvető mellékletet és annak nyereményjátékát ismertette a közönségnek.
Beszédében kitért a mezőgazdasági nehézségekre, és a mezőgazdaságban dolgozók kiöregedésére is felhívta a figyelmet. Kiemelte, hogy figyelemmel kell kísérni a mezőgazdasági támogatásokat, a tőzsdét, ezért hétről hétre minden ilyen fontos és aktuális információ megjelenik a mellékletben.
Fremond Árpád a VMSZ tisztségviselőinek mezőgazdasági ügyekben elért sikereiről számolt be. Elmondta, hogy számukra mindig is fontos helyen szerepelt a mezőgazdaság, ezért az a Prosperitati Alapítványban is kiemelt helyen szerepel. Az IPARD-program elindulásának fontosságát hangsúlyozta, és hozzáfűzte, hogy biztos alapokra akkor kerülhet majd a mezőgazdaság, amikor Szerbia az Európai Unió tagja lesz. Megemlítette a földtörvény szigorítását, a vagyon-visszaszármaztatást, melynek élharcosa volt a VMSZ. Szót ejtett a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetének javításáról, a gépek bejegyzéséről, az idénymunkásokra vonatkozó törvényről, a kistermelői rendeletről, illetve az országos szintű pályázatokról is.
Ótott Róbert felszólalásában a tartományi mezőgazdasági titkárság pályázati lehetőségeit foglalta össze. Szót ejtett az öntözőrendszerek kiépítésére, a farmi felszerelések támogatására, a gyümölcsösök jégvédő hálóval való megvédésére, a kerítések kiépítésére vonatkozó pályázatokról, valamint a fiatal gazdákra vonatkozó startup támogatásokról, melyekre február 21-ig lehet jelentkezni. Március 6-ig pályázhatnak az organikus termeléssel foglalkozók, a kis hús- és tejüzemek a nekik szóló pályázatokra, a halastavak kiépítésére március 15-ig pályázhatnak az érdeklődők, és a vadászegyesületeknek szóló pályázat is addig áll nyitva. A borászati és a tömény alkoholos italok készítői eszközbeszerzésre pályázhatnak péntektől. Kiemelte, hogy minden pályázati vonalnál előnyt élveznek a nők és a fiatal gazdák. Az önkormányzatok esetében a határutak zúzott kővel való kiépítését, a vízvezetékek és szennyvízhálózatok kiépítését, felújítását, öntözőkanálisok kitisztítását és illegális szemétlerakatok felszámolását támogatják. Megemlítette, hogy a kézműves sörök készítésére, és a gazdaságok eszközbeszerzésére vonatkozó pályázat is kiírásra kerül idén.
Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége munkájáról és a falugazdász-hálózatról beszélt, valamint az Y elágazás felüljáróinak kiépítésére is kitért. Mint mondta, két felüljáró építési tervezése hamarosan elindul, áprilistól már megkezdődik az építkezés.
Balog Anita a gazdaságok bejegyzésének fontos tudnivalóit osztotta meg az egybegyűltekkel, elmondta, hogy minden kedden délelőtt fogadja a termelőket Kelebián.
Magosi Zsuzsanna elmondta, hogy a VMSZ közbenjárásának köszönhetően 500 millió dinár került az önkormányzat költségvetésébe, ami biztosítani tudja a két felüljáró kiépítését, és remélhetőleg az idei évben elkészül.
Az est végén olvasóink Bágyi Sándortól, napilapunk terjesztőosztályának munkatársától vásárolhatták meg kiadványainkat.
Az élőújságon néhány hűséges olvasónkat is megszólítottunk.
– Nem volt mindig magyar öntudatom, az 56-os forradalom nyomta rá bélyegét a sorsomra, ezért kevés iskolát fejeztem be. Annak idején röplapot szórtak a határhoz közel, amit összeszedtünk, elolvastunk. Sokat meg sem értettünk, de attól az időtől kezdve mindennap az asztalomon van a Magyar Szó. Amikor Banja Lukában szolgáltam, oda is kiküldték a lapot, igaz, akkor egy nap késéssel tudtam csak elolvasni a híreket. Akkoriban olvastam benne egy érdekes írást, ami azt taglalta, hogy a Magyar Szó 20 évig tartó folyamatos olvasása felér egy kisérettségivel. Mivel nekem olyanom nincs, ezért olvastam. A mai napig olvasom. Mindent elolvasok benne, a sporttól kezdve a politikáig, a kultúrát is szívesen elolvasom. A mellékletek közül a Magvetőt kedvelem a leginkább – mondta Káposzta Mihály hűséges olvasónk.
Berényi János már nem olvas Magyar Szót, de rendszeresen vásárolja újságunkat.
– Nagyon sajnálom, hogy már nem tudom elolvasni a Magyar Szót. Leromlott a látásom, az orvos nem tudott olvasószemüveget adni nekem. Ez nem jelenti azt, hogy nem érdekel az újság tartalma. A lányom, amikor csak teheti, felolvassa nekem az írásokat. Az apróhirdetések érdekelnek a leginkább és a mezőgazdasági témák iránt is érdeklődöm, Pistike pedig már nagyon régi barátom, ezért azt a rovatot mindig felolvassa nekem a lányom – nyilatkozta nekünk 84 éves olvasónk.
– Elolvasom a címeket, és amelyik téma felkelti az érdeklődésem, azt elolvasom. A Magvető a kedvenc mellékletem, és kár, hogy csak keddenként lehet megvásárolni. Mindig nagyon tetszenek benne azok a témák, amelyek valamilyen sikertörténetet meséltek el azokról az emberekről, akik itt maradtak és feltalálták magukat. Tenyésztőkről, termelőkről szólnak ezek az írások. Ezeket mindig kivágtam és gyűjtöttem, hogy a gyerekeimnek példaként szolgáljanak. Sajnos külföldre költöztek, de reménykedem benne, hogy hamarosan visszajönnek – nyilatkozta Bűn János olvasónk és lapkihordónk.
