Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely ITT tekinthető meg.
Szinte teljesen leégett a palicsi Kisvendéglő, miután csütörtökön hajnali 5 óra körül tűz ütött ki az épületben. A lángok gyorsan terjedtek, jelentős anyagi kárt okozva. A riasztást követően a szabadkai központból nagyszámú tűzoltóegység, valamint a környékbeli önkéntes tűzoltók tagjai a lehető leghamarabb a helyszínre érkeztek. Azonban az épület a szakemberek gyors reakciója ellenére is szinte porig égett. Mivel a vendéglő a tűz kitörésekor zárva tartott, személyi sérülés nem történt, vendégek sem tartózkodtak az épületben. Egy vendéglátóegység esetében tűz forrása lehet a konyha, ahol nyílt lánggal dolgoznak, de mivel az étterem nem működött erre a feltételezések szerint kevés esély lehet. A villamossági berendezések, esetleges felújítási felületek is okozhatnak tüzet. Az emeleti részen köztudottan sok fa elem volt, ez is gyorsíthatta a tűz terjedését, így akár innen is indulhatott a tűz. Nem utolsó sorban a szándékosságot sem lehet kizárni. Hivatalos közlemény egyelőre nem érkezett az esettel kapcsolatban. Amit tudni lehet, hogy a tűz keletkezésének oka egyelőre ismeretlen, a pontos körülményeket az illetékes szolgálatok szakértői vizsgálata fogja feltárni.
Benedek Miklós felvétele
Benedek Miklós felvétele
A most leégett Kisvendéglő közel 175 éve volt Palics idegenforgalmi kínálatának központi része. Története 1852-ig nyúlik vissza. Mint ahogy arról lapunk korábban írt, Magyar László szabadkai levéltáros Iratvallató című könyvében, levéltári források alapján dolgozta fel a palicsi Kisvendéglő történetét. Az összefoglaló szerint az intézmény elődje 1852-ben nyílt meg egy helyi istállóban, ahol kezdetben titokban mértek bort. A helyszín rövid időn belül egyaránt népszerűvé vált. Az épületet a helyiek Kiskocsmaként kezdték emlegetni, megkülönböztetve az 1845-ben épült, Nagykocsmának hívott vendéglőtől. Manojlovics János, Szabadka akkori alpolgármestere 1854 szeptemberében jelentette be hivatalosan, hogy az istálló megkapta az italmérési jogot, ezzel legalizálva a kocsma működését.
A fejlődés következő lépéseként 1855-ben az eredeti épületet egy szobával, konyhával és pincével bővítették ki. A korai időszakban a Kiskocsmát és Nagykocsmát együtt adták bérbe, az étlapjuk is közös volt. Olyan ételek kaptak helyet rajta, mint a kenyérleves tojással, írósvaj retekkel, a veronai szalámi vagy a vaddisznó eleje. Az itallapon neszményi bort, budai és egri vöröst, francia pezsgőt és császártheat is kínáltak a vendégeknek. A vendéglő életében a fordulatot az az 1881-es indítvány hozhatta volna meg, amelyet Kádár Sándorné született Siflis Marica kiskocsmáros nyújtott be Szabadka gazdasági tanácsához. Ebben azt kérte, hogy a Kiskocsmát a Nagykocsmától függetlenül adják bérbe. Ezt azonban elutasították.
Az épület az 1880-as évek végén jelentős felújításon és átalakuláson esett át. A várva várt fordulópont végül a Belügyminisztérium 1886. évi rendelete hozta meg, amely különválasztotta a Kiskocsmát a Nagykocsmától. Ezzel pedig a Kiskocsma immár Kisvendéglővé vált. Szerencsés fordulat volt ez, hiszen Palics a 19. század végétől kezdve élte virágkorát fürdővárosként. A tóparti sétány, a szecessziós villák és a nyári zenés esték vonzották az úri közösséget. Ebben a közegben foglalta el méltó helyét a Kisvendéglő is, amely családias miliőjével, házias konyhájával a környék meghatározó pontjává vált. A vendégeket rendkívül gazdag ínyencséggel várták, mint például hering, csuka, süllő, harcsa, lazac, fogas aszpikkal, őzderék, vadsertés, császármadár, erdei szalonka, fenyves madár, rák. Ezenkívül bő választék volt sajtfélékből, gyümölcsből, tésztafélékből, italból, savanyú vízből. Az étteremben a gasztronómiai élmények mellett a közösségi élet és a beszélgetések is központi szerepet kaptak.
A 20. század súlyos történelmi viharai vidékünket sem kímélték. Világháborúk pusztítása, kényszerű impériumváltások és egymást követő politikai rendszerek mind éreztették hatásukat a térségben is. A vendéglő azonban az embert próbáló időket is túlélte. Az 1950-es években átépítették, majd az újabb mérföldkövet az 1994-es esztendő jelentette, amikor is létrejött az Elitte Palics turizmussal és vendéglátással foglalkozó vállalat. Ennek keretében működött azóta is a Kisvendéglő, amely hű maradt a gyökereihez. Étlapján a vajdasági konyha legjava elevenedett meg. A házias pörköltek, az omlós sültek, a friss halételek a táj szellemét is az asztalra idézték. A múlt értékeinek tisztelete mellett a modern turisztikai igényekhez is rugalmasan alkalmazkodott. Így vált Palics vendéglátói örökségének hiteles őrzőjévé.
Nyitókép: Benedek Miklós felvétele
