Az első többpárti választások

Harmincöt évvel ezelőtt, 1990 decemberében tartották meg Szerbiában a II. világháború utáni első többpárti parlamenti választásokat, amely kétfordulós volt és egyéni választókörzetekben zajlott le. A Kelet-Közép-Európában ebben az időben lezajlott számos választástól eltérően a szerbiai nem mondható szabad választásnak, hiszen a kommunista utódpárt, a Slobodan Milošević vezette Szerb Szocialista Párt (SZSZP) nyomasztó fölényben volt a többi párttal szemben. E párté volt a hatalom, kezében volt a média nagy része és a választási feltételeket is ő szabta meg. Így a választás végkimenetele sem volt kétséges: az SZSZP fölényesen nyert. Ettől függetlenül az 1990-es választás történelmi esemény, így e heti tárcánkban a Magyar Szó korabeli tudósításai alapján azt mutatjuk be, hogyan voksoltak a szabadkai választópolgárok harmincöt évvel ezelőtt.
Az 1990-es parlamenti választások első fordulóját december 9-én tartották meg. A másnapi Magyar Szóban még az eredmények ismertetése nélkül a következőket írták a szabadkai voksolásról:
„A szabadkai községben négy választási körzetnek csaknem 100 választóhelyén szavaztak tegnap a polgárok azokra a jelöltekre, akiket a különböző pártok állítottak. Három körzetben 5 – 5, egy körzetben pedig hat jelöltre adhatták le voksukat. Többé-kevésbé 26 000 – 28 000 választópolgár jutott egy körzetre, az előkészületek során pedig 120 000 értesítést készítettek, és ebből 116 000-et juttattak el a polgárokhoz. 
Tegnap a kora délutáni órákban több választóhelyen megfordultunk. A beszélgetés során a szavazati bizottságok tagjaitól úgy értesültünk, hogy a délelőtti órákban szavazott a polgárok zöme, délután már azt tapasztaltuk, hogy nagy időközönként tért be szavazni egy-egy polgár. Pedig az időjárás ezúttal nem okozott gondolt, hiszen annyira megenyhült, hogy a korábban esett hó jórészt elolvadt. Jártunk a választási körzetek központjában is, de semmilyen információt nem kaptunk, mint mondták, nem nyilatkozhatnak a szavazás eddigi menetéről. Hogy választások voltak tegnap Szabadkán, arra csak a plakátok – melyeket jórészt letéptek a falakról vagy befestették – utaltak, meg csak a választóhelyeken kitűzött zászlók hívták fel a figyelmet. 
A négy választási körzetben állított 21 képviselőjelölt közül egy-egy jut majd be a Képviselőházba.”
Az első forduló eredményeit a Magyar Szó december 11-ei számában találjuk. E szerint Szabadkán két képviselőjelölt már az első fordulóban be tudott kerülni a parlamentbe, méghozzá a 3. választókörzetben Szecsei Mihály 11 991 szavazattal és a 4. választókörzetben Kasza József, Szabadka akkori városelnöke 11 885 szavazattal. Mindketten az Ante Marković alapította Jugoszláv Reformerők Szövetségének vagy röviden Reformkoalíciónak és a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösségnek (VMDK) közös jelöltjei voltak. Kasza József a választásokkal kapcsolatban egyébként a következőket nyilatkozta lapunknak:
„– A háború utáni első többpárti választások még gyermekcipőben járnak, ami a játékszabályokat illeti, de környezetünkben annak rendje és módja szerint zajlottak le. Szabadkán bebizonyosodott, hogy a választópolgárok a többpárti vetélkedésben is megőrizték méltóságukat, és nem volt kirívó eset a választás előtti tevékenység folyamán, a választási plakátok leszaggatását kivéve.”
A második fordulót december 23-án tartották meg. A Magyar Szó a választások végleges eredményét a 26-ai számában közölte. E szerint a szabadkai 1. körzetből Antun Skenderović szerzett mandátumot, aki a szavazatok több mint 71 százalékát szerezte meg. Ő a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége és a Reformkoalíció közös képviselője volt, de jelöltségét a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Népi Parasztpárt és a VMDK is támogatta. A 2. körzetben pedig dr. Varga Zoltán, a VMDK jelöltje nyert 58 százalékkal. A 250 fős parlamentben egyébként az SZSZP 194 fős többséget szerzett. Az ellenzéki pártok közül a Vuk Drašković vezette Szerb Megújhodási Mozgalom szerepelt a legjobban, a maga 19 mandátumával, míg a Demokrata Párt mindösszesen 7 mandátumot szerzett. A VMDK viszont összesen 8 képviselőt tudott bejuttatni a szerb parlamentbe. 
Végezetül idézzük fel a december 10-ei Magyar Szó vezércikkének első sorait:
„Korábban, túláradó buzgalmunkban sokszor mondtuk egyik-másik dátumra, hogy történelmi, utána mégis kiderült, hogy az adott esemény csak egy volt a többi között, ma már senki sem emlékezik rájuk. A tegnapi dátum azonban bizonyára bekerül a történelem könyvekbe, még akkor is, ha ezt egyesek nem szívesen teszik. Az 1990. december 9-e ugyanis az ellenkezések és ellen vetések ellenére is az a dátum marad, amikor Szerbiában a háború utáni első szabad, többpárti választásokat tartották.”
A fentiekhez csak annyit tennénk hozzá, hogy a választások valóban többpártiak voltak, de szabadnak még korántsem voltak mondhatóak. Az első valóban szabad és demokratikus választásokat Szerbiában csak 2000. december 23-án tartották meg.