A cipőmből majdnem kiugrottam, amikor egy pljeskavicát áruló asszony rám kiáltott, hogy „Tessék!”, a másik oldalról zoknit kínáltak, alig egy lépéssel arrébb pedig egy kabátot szeretett volna rám sózni egy egyértelműen nem magyar ajkú, de magyarul engemet meggyőzni vágyó fiatalember.
A Kisbajmoki Piacon – vagy ahogy a szabadkaiak nevezik: ócskapiacon, bolhapiacon vagy „buvljakon” – jártunk, ahol a levegőben egyszerre keveredett az őrölt paprika, a frissen sült pljeskavica, a műanyag és a citrusfélék illata. A hangzavar folyamatos hullámzásban élt – egyszerre hallatszott szerb és magyar szó, üzletek köttettek meg, amit gyermekvisongás tört meg időnként. A földön néhol tócsák csillogtak, bennük tükröződött az ünnepek előtti adrenalintól rohanó tömeg, amelynek tagjait árusok szólogatták. De vajon az ünnepek előtt nagyobb-e a kavalkád, és mit keres ez a rengeteg ember ilyenkor – ezekről érdeklődtünk a piac szűk folyosói között.
A szabadkai Sisa Beáta több mint tíz éve árul már a piacon. Az ő standjánál a mikulásvirágtól kezdve, az árvácskán át, az adventi koszorúig és asztaldíszekig minden megtalálható.
– Ezek közül a búzasünik nagyon kelendőek, a díszeket pedig közvetlenül karácsony előtt kapkodják el az emberek – mondta el nekünk Beáta. Amikor arról kérdeztük, több-e a vásárló karácsony közeledtével, megjegyezte, ugyan minden évben egyre inkább érződik az, hogy az emberek nem szívesen költenek kiegészítőkre, a dátum közeledtével mégiscsak beadják a derekukat egy-egy karácsonyi asztaldísznek.
Van, aki szüleinek örökségét viszi tovább a piacon. A martonosi Szabados Ildikó például édesanyja 40 éves munkáját folytatja – ő is már 15 éve árul fűszerpaprikát. Elmondta, szerinte több a vásárló ilyenkor, és persze az ünnep adta kulináris szokások miatt, jól is megy az üzlet.
– Nemcsak a paprika kelendő, ilyenkor az emberek már az ajándékokat, játékokat, déli gyümölcsöket, mogyorót, mandulát is keresik, hiszen itt olcsóbb mint például Magyarországon – állította Ildikó.
Van, aki pont ebben látja a piac fennmaradásának zálogát. A szabadkai Jenei Eszter zöldséget, gyümölcsöt, házi paradicsomszószt, tormát, mákot és még rengeteg mást pakol minden reggel ki az asztalokra. Ő a kezdetektől árul a piacon, ugyanazon a helyen, ráadásul a saját asztalain. Mint mondta, az ünnepek közeledtével nála a fokhagymát keresik leginkább, de a dió és a mák is most nagy népszerűségnek örvend, viszont azt is kiemelte, egyre kevesebben járnak piacra.
– Valamikor olyan piacok voltak, hogy nem győztünk kiszolgálni, most már egyre kevesebb a vásárló, még így, karácsony közeledtével is. A hétvégén nagyobb a forgalom, de hétköznaponként nincs sok vásárló. Ha Magyarországról nem jönnének vevők, szerintem nem nagyon lenne keresetünk – szögezte le lapunknak Eszter.
Lehet, csak a véletlen műve, de valóban igaznak látszik az a tény, hogy sokan járnak Magyarországról a híres-neves buvljakra. Így például Tóth Tímea budapesti lakos is ellátogatott az idén ide, méghozzá életében először.
– A testvérem ajánlotta ezt a piacot. Azt mondta, jó a portéka és olcsóbb is mint nálunk, így aztán felkerekedtünk és most ajándékokat vásárolunk karácsonyra – nyilatkozta lapunknak Tímea.
Az ajándékokat ugyan megvették már, de a hozzá járó édességeket még be kellett szerezni. Így tért végül a bácsalmási Zalántai Endre és párja tizenvalahány év kihagyás után újra vissza a szabadkai bolhapiacra.
– A piac azóta sokat változott. Lényegesen nagyobb lett a kínálat, mint anno. Úgy látom, elég sokan vannak, bár azt hallottam, hogy hétvégenként sokkal nagyobb a tömeg. Még így is vannak utcácskák, amiken alig lehet átmenni – magyarázta Endre. Kiemelte, jó hangulatú délelőtt volt ez a számukra.
Nyilván akadnak olyan személyek is, akik rendszeresen járnak piacra. Így például egy palicsi lakos megosztotta velünk, ő hetente kijön és megveszi a szükséges dolgokat.
– Most már persze karácsonyra kezdek készülődni. Az ajándékoktól kezdve, a szaloncukron át, a bejglikig mindent keresek – osztotta meg velünk. Kiemelte, alkudozni még szokott, de mostanra mindenki meghatározott árakon árulja portékáit.
Bár a szabadkai bolhapiacon a forgalom csökkent, minden árusnak megvan a saját kelendő portékája. A piac pedig továbbra is él: a díszeket, fűszereket és édességeket kereső emberek tartják mozgásban. A vásárlók pedig ugyanezért jönnek – olcsóság, nagy választék és a sajátos, zajos, illatos hangulat, amely párját ritkítja.
Nyitókép: Jenei Eszter már a kezdetektől ezen a helyen árul / Fotó: Rapos Emma
