A Verica Barać utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben
Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Verica Barać utca a Vasutas-település helyi közösségben található, a Körös utcára nyíló utca, amely a korrupcióellenes tanács 2012-ben elhunyt elnökének, a korrupció elleni küzdelem élharcosának nevét viseli.
Verica Barać 1955. július 14-én született Čačakon. Itt végezte el az általános iskolát és középiskolát. 1980-ban a Belgrádi Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát. Ezt követően majd hét évig a belgrádi PKB vállalatnál dolgozott. Ezután visszatért szülővárosába és jogászként dolgozott az önkormányzat városrendészeti bizottságában. 1997 és 2001 között a város jogvédőjeként tevékenykedett. Az 1999-es Jugoszlávia elleni NATO-bombázások idején háborúellenes és ellenzéki tüntetéseket vezetett Slobodan Milošević rezsimje ellen, emellett a čačaki Polgári Parlament vezetője is volt. Később kezdeményezte a Szerbiai Polgári Parlament megalakítását, amelynek 2003 májusáig az elnöke is volt. A 2000. október 5-ei fordulat után elbocsájtották a čačaki jogvédői posztjáról, függetlenül attól, hogy a helyi képviselő-testület támogatta a hivataláról szóló jelentését. Ezt követően a čačaki G17 Plusz munkáját segítette. 2003. május 23-án választották meg a szerb kormány 2001-ben létrehozott korrupcióellenes tanácsának elnökévé. E tisztségében szerzett magának országos ismeretséget. Ekkor kezdték őt Szerbia legbátrabb asszonyaként emlegetni, nem véletlenül. Elnöksége alatt a tanács több mint 70 jelentést, kezdeményezést, elemzést nyújtott be a kormánynak. A szerb társadalmat mélyen átható korrupcióra akart elsősorban rámutatni, és eközben nem félt nyilvánosan megnevezni a gyanús állami vállalatok privatizációjának és más korrupciós ügyek gyanúsítottait, még akkor sem, ha az akkor kormányzó Demokrata Párt vezető tisztségviselőiről volt szó. Így például Srđan Šapert és Dragan Đilast, Boris Tadić köztársasági elnök közeli munkatársait azzal vádolta meg, hogy ellenőrzésük alá akarják vonni a médiát. Sajnos azonban Barać legalább olyan hosszú küzdelmet folytatott a rákkal, mint a korrupcióval. 1996-ban betegedett meg, és bár a betegséget akkor sikerült legyőznie, az további két alkalommal is kiújult nála. Az utolsó már végzetesnek bizonyult. 2012. március 19-én hunyt el Belgrádban.
Egy évvel Verica Barać halála után a szabadkai Szolidaritás Polgári Egyesület kezdeményezte a helyi önkormányzatnál, hogy a városban a korrupció ellen folytatott harcának elismeréseképpen nevezzenek el utcát vagy teret a korrupcióellenes tanács volt elnökéről. A városi képviselő-testület 2014. szeptember 25-én megtartott ülésén szavazta meg, hogy az 560. Új utcát Verica Barać utcának nevezik el.