Közlekedési baleset történt a héten a szabadkai Tito marsall sugárúton. Egy elektromos mopedet vezető fiatal elütött egy kétéves kisfiút, aki családjával sétált. A szemtanúk szerint a jármű nagy sebességgel haladt, a gyermek pedig az ütközés következtében elesett és rövid időre eszméletét vesztette. A járókelők gyorsan értesítették a mentőket. A kisfiú a helyszínen magához tért, de megfigyelésre kórházba szállították. A baleset ismét felvetette a kérdést, hogy mennyire biztonságos a könnyű elektromos járművek használata, és mennyire van szabályozva azok közlekedése?
Ezek a járművek egyre elterjedtebbek a városi közlekedésben, miközben a szabályozásuk még nem minden esetben egyértelmű. A szakemberek korábban is jelezték, hogy szükség lenne egységes és átlátható keretekre a biztonságos közlekedés érdekében.
– Jelenleg az elektromos kerékpárokat még kerékpárként kezelik, de csak azért, mert az állam nem alkalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely szerint a 2 és 4 kW közötti teljesítményű elektromos járművek már kismotornak minősülnének – magyarázta Márton Róbert gépjárművezetés- oktató. – Ez a szabály benne van a törvény szövegében, csak nem lépett hatályba, vagyis a gyakorlatban nem érvényesítik. Ha viszont életbe lépne, akkor az ilyen járműveket csak jogosítvánnyal, bukósisakban és regisztrációval lehetne használni – tette hozzá.
A szakember szerint az iskolai közlekedésbiztonsági oktatás gyakorlatilag megszűnt. – Régen harmadik osztályban tanultuk a közlekedés alapjait, hetedikben kismotorra vizsgát is le lehetett tenni. Ma már a gyerekek úgy hajtanak elektromos kerékpárt, rollert vagy ezek elektromos változatait, hogy fogalmuk sincs a szabályokról – mondta Márton Róbert.
– Egyre több esetben látom, hogy az elektromos biciklisek simán átszáguldanak a zebrán anélkül, hogy leszállnának. Pedig a szabály szerint le kellene szállniuk, és amikor valaki rájuk szól, még fel is vannak háborodva – teszi hozzá Márton. A gépjárművezetés-oktató szerint nem szigorúbb bírságokra, hanem következetes ellenőrzésre, rendőri jelenlétre és megfelelő közlekedésbiztonsági oktatásra lenne szükség.
Az Európai Unióban világos a szabályozás: csak az számít elektromos kerékpárnak, amelynél az elektromotor legfeljebb 25 km/h sebességig segít, és kizárólag akkor, ha a használó tekeri a pedált. A gázkarral, pedálozás nélkül működő járművek már más kategóriába esnek, rendszám, biztosítás, bukósisak kell hozzájuk. Szerbiában ezzel szemben továbbra is keverednek a kategóriák, és nincs egyértelmű besorolás. Az így létrejött jogi vákuum miatt az elektromos biciklik egyszerre jelenthetnek kényelmet és komoly veszélyt, attól függően, hogy ki, hogyan és hol használja őket.
A szakemberek szerint az elektromos bicikli a jövő közlekedési eszköze lehet, de csak akkor, ha világos, követhető és betartható szabályok vonatkoznak rá. Az oktatás, a jogalkalmazás, az ellenőrzés és az infrastruktúra fejlesztése együtt jelenthetne hosszú távú megoldást.
Nyitókép: Molnár Edvárd archív felvétel
