2025. július 7., hétfő
SZABADKAI HISTÓRIÁK

Célpont: a székesegyház

Tárcánk legutóbbi részében egy templomépítéseket sürgető vezércikkre hívtuk fel a figyelmüket, amely százhuszonöt évvel ezelőtt jelent meg egy helyi lapban. Szakrális épületeink már csak azért is figyelmet érdemelnek, mert Szabadka nemzeti és vallási sokszínűségét hirdetik. Hiszen a lakosság többségét adó katolikus és ortodox hívők templomai mellett a városban találunk evangélikus templomot, zsinagógát és dzsámit is. Éppen ezért olyan sötét időkben, amikor felütötte fejét a nacionalizmus, a nemzeti és vallási türelmetlenség, ezek az épületek is a gyűlölködők célpontjaivá váltak. 1991. február 22-én például a Szent Teréz-székesegyházban történt robbantás. Az esetről a Magyar Szó február 24-ei száma így számolt be az esetről:
„Pénteken este néhány perccel fél nyolc előtt erős robbanás rázkódtatta meg a szabadkai Szent Teréz-székesegyházat, alig félórával az esti istentisztelet befejezése után, amikor a hívők már elhagyták a templomot és környékét. A feltételezhetően időzített robbanószerkezetet a templom észak-nyugati részén, vagyis a püspöki palota felőli bejáratnál helyezték el a mind eddig ismeretlen tettesek.
Stjepan Beretić katolikus plébános kijelentette, hogy a robbanást a templomból hazatérőben levő két asszony jelentette a plébánián. A robbanás színhelye lesújtó látványt nyújt: tönkrement három
tölgyfaajtó és a sekrestyében őrzött kegytárgyak egy része, továbbá az értékes vitrázsok is megrongálódtak. (A templom és a berendezése nincsenek biztosítva.) A sekrestye bejáratának falára és az előtér villanykapcsolóira ajakrúzzsal, cirill betűkkel az alábbi feliratot írták: Halál a magyarokra! (Pontosan így áll: Smrt Maćarima!)
A rendőrség azonnal a helyszínre érkezett, és megkezdte a nyomozást. Szombaton délelőtt az Újvidékről érkezett tűzszerészek is bekapcsolódtak a munkába.
Ispánovits István vizsgálóbíró kijelentette, hogy egyelőre nem tudnak pontos felvilágosítást adni a robbanószerkezetről, sem a cselekedet indítékairól. A vizsgálat egyébként tovább folyik.
 Az eset nagy felháborodást keltett a városban és környékén. Tomislav Veselinov a szabadkai pravoszláv egyházközség részéről elmondta, hogy megdöbbenéssel fogadta a hírt, és mélységesen elítélik ezt az embertelen cselekedetet.
– Ez bűncselekmény, bárki követte is el – hallottuk a pravoszláv egyházfőtől.”
Napilapunk február 25-ei számában arról számoltak be, hogy a robbantás után városunk valamennyi pártja egy asztalhoz ült, egyöntetűen elítélték a támadást, és őszinte sajnálkozásukat fejezték ki az eset miatt Pénzes János püspöknek.
„Ritka alkalom, amikor egy helyen láthatók az összes szabadkai politikai párt képviselői, méghozzá
szinte kivétel nélkül a pártvezetőkkel az élükön. A péntek esti szégyenteljes és a közvéleményt alaposan felkavaró vandál cselekedet azonban most összehozta őket. Tegnap délelőtt egy asztalnál
ültek a Jugoszlávok Pártja, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Reformerők Szövetsége, a Szerbiai Szocialista Párt, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, a Szerb Megújhodási Mozgalom és a Népi Parasztpárt képviselői. A Kommunista Szövetség – Mozgalom Jugoszláviáért szabadkai tagozatát nem tudták értesíteni az összejövetelről a Népi Radikális Párt és
a Szerb Demokrata Párt képviselője pedig nem tudott megjelenni, de támogatta az összejövetel határozatait. A Demokrata Párt külön közleményben ítélte el a péntek esti robbanást” – olvashatjuk napilapunkban.
Szintén a február 25-ei Magyar Szóból azt is megtudhatjuk, hogy a robbantásról az anyaországi sajtó is beszámolt. Erről a következők jelentek meg:
„Szombat délutánra ért Magyarországra a péntek esti szabadkai robbantás híre. A televízió híradója ezzel együtt ismertette a szerb szocialisták vajdasági vezetőjének az újvidéki Dnevnikben írt cikkét, amelyben élesen bírálta a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének politikáját.
A vasárnap megjelenő magyarországi lapok külpolitikai írásaik sorában – az öbölháború után – a második helyen számoltak be a templom sekrestyéjében történtekről. A Mai Nap »Szent Teréz sem szent a robbantóknak« című írásában megszólaltatta Pénzes M. Jánost. Bácska katolikus megyéspüspökét. Az egyházfő elmondta, a merénylők a robbantással semmiképpen sem érték el céljukat. A püspök úgy véli, a magyarság mint nemzetiség Szabadkán nincs veszélyben.”
A robbantás elkövetői soha nem kerültek elő.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: A Szent Teréz-székesegyházban 1991-ben történt robbantás / gallery.hungaricana.hu