Középpontban a szecessziós örökség jövője

A szecesszió világnapja alkalmából szakmai kerekasztal-beszélgetést tartottak hétfőn a Szabadkai Kortárs Galériában. A délutáni program során a város egyik legsűrűbben lakott, műemléki szempontból is kiemelkedő területéről, a Kettes övezet új szabályozási tervéről esett szó. A beszélgetést Pesti Attila építész moderálta, beszélgetőtársai Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója és Márton Ildikó csíkszeredai építész voltak.
A városrendezési koncepció egyik sarkalatos pontja a Petar Drapšin utca, közismertebb nevén Gombkötő utca jövője. A történelmi macskaköves utca esetében a friss szabályozási javaslat alacsonyabb lakóépületek építését, zöldterület létrehozását és az utca esetleges burkolását irányozza elő. – Sokszintes épületek nem épülhetnek, mert az végérvényesen tönkretenné az utca és ezzel együtt a város arculatát. A korábbi, 2021-es tervet épp az új beépítések lehetősége és a lakossági, szakmai ellenállás miatt kellett visszavonni és újragondolni. Ezt az utcát mi legszívesebben lezárnánk a forgalom elől, újraburkolnánk, szép közvilágítást, padokat helyeznénk el, és az utca magától újraéledne – mondta Szűcs Balázs.
Az urbanisztikai tervezés mindig érdekek ütközőpontja, hangsúlyozta Márton Ildikó építész a kerekasztal-beszélgetésen. Mint fogalmazott, a kerékpárosok érdekei gyakran szemben állnak az autósokéval, a turisták igényei a helyiekével, az ingatlanfejlesztők szándékai pedig a lokálpatrióták elvárásaival. – A belső konfliktusok, torzsalkodások azonban nem feltétlenül ártalmasak, épp ellenkezőleg, szerencsés, ha ilyen párbeszédek alakulnak ki. Szükség van tehát olyan civil hangokra, amelyek bátran képviselik a város egy-egy részletét és fontosságát – mondta Márton Ildikó. A szakértő felidézte Medgyessy Tamás professzor javaslatát, amelyet minden új épület, illetve bővítés vagy bontás előtt figyelembe kellene venni. Ennek fontos pontja: „Ismerd meg és szeresd meg a települést, ahol élsz.” A szakértő szerint ez a gondolat alapvető és az építésznek irányt kell mutatnia, hogy az épületek ismét szerethetővé váljanak. – Egy épület még leharcolt állapotában is őriz információt. Ha értő szemmel nézünk rá, ezek a rétegek újra hozzáférhetővé válhatnak. Az építész és a várostervező így tud segíteni abban, hogy a helyi kötődés, identitás újra megerősödjön. Ehhez azonban látás kell – nem csupán szakmai tudás, hanem érzékeny, emberi odafigyelés is – zárta gondolatait Márton Ildikó.
Ezután következett a Hogyan tehetjük még vonzóbbá a szecessziós örökséget? című beszélgetés, amelynek moderátora Dankó Dénes turisztikai szakértő volt, vendégei pedig Dana Matic, a Marosvásárhelyi Turisztikai Hivatal irodavezetője, Novák Attila idegenvezető, dr. Ninkov Kovacsev Olga művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum meghatalmazott igazgatója és Kucor Tamara, a Szabadkai Kortárs Galéria kurátora, művészettörténész voltak.
Dana Matic elmondta: Marosvásárhelyre a turisták elsősorban a Kultúrpalota miatt érkeznek, amely a szecesszió ikonikus épülete a városban. A palotát nemrégiben kívül-belül felújították. A látogatók számára a turisztikai iroda mobilapplikációt fejlesztett, amely QR-kódok segítségével háromnyelvű audió-kommentárt biztosít a kiemelt műtárgyak mellett, így önállóan is bejárhatóvá vált az épület. – Marosvásárhelyen közel 100 olyan épület van, amely szecessziós elemeket hordoz. Jelenleg azon dolgoznak, hogy tematikus városnéző sétákat alakítsanak ki ezek mentén – mondta Dana Matic.
Dr. Ninkov Kovacsev Olga hangsúlyozta, Szabadkán minden művészettörténész és turizmussal foglalkozó szakember számára szakmai kötelesség foglalkozni a Városházával, hiszen az az egyik legfontosabb szecessziós műemlék a térségben. Kiemelte, hogy a helyi lakosság tudatformálása is kulcsfontosságú.
Kucor Tamara elsősorban a Raichle-palota építéstörténetét és többrétegű örökségét hangsúlyozta. Felidézte, hogy az épület egykor lakóház, majd kórház, később múzeum is volt, mielőtt kortárs kiállítótérré vált volna. Ma információs anyagokat, emléktárgyakat és vezetett sétákat kínálnak az érdeklődőknek.
Novák Attila elmondta, a szecessziót Szabadka márkanevévé kellene formálni, de ehhez átgondolt turisztikai, marketing- és közgazdasági stratégia szükséges. Szerinte a jelenlegi spontán működés nem elegendő ahhoz, hogy valódi turisztikai vonzerőt teremtsen. – A legnagyobb problémánk a kiszámíthatatlanság. Egy külföldi iroda legalább egy évre előre tervez, de jelenleg nem lehet garantálni, hogy egy csoport bejut például a Városházára. Ezért lenne jó egy évre előre tudni, hogy milyen események lesznek a turisztikailag is fontos helyi épületekben – mondta Novák Attila.