A Bittermann Károly utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit,
valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben
Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? Egyebek között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.

A Bittermann Károly utca a Kertváros helyi közösségben található, és a szabadkai nyomdászat úttörőjének nevét viseli.

Bittermann Károly 1805. július 13-án született Óbudán, szegény családban. Az általános iskola három osztályának elvégzése után szülei inasnak adták. Egy pesti nyomdában volt betűszedő, majd miután felszabadult, vándorútra ment, megjárta Bécset, Lipcsét, Drezdát és Prágát. Néhány év múlva visszatért Pestre. Az 1840-es években azt tervezte, hogy saját nyomdát alapít. Ezért jött Bács-Bodrog vármegyébe. A vármegye székhelyén, Zomborban akart nyomdát nyitni, de a szabadkai származású főispán, Rudics József meggyőzte, hogy Szabadkára menjen. Bittermann 1842 és 1844 között többször is nyomdaalapítási kérvénnyel fordult a városi tanácshoz, de elutasították. Végül 1844. március 7-én sikerült elnyernie a nyomdaalapítási privilégiumot. Bittermann megvette Simony Mihály ügyvéd házát, hogy itt rendezze be nyomdáját. Ez volt városunk első nyomdája. Felszerelése kezdetben mindösszesen két leselejtezett fasajtóból állt. Első megrendelését a várostól kapta. A nyomda azonban gyorsan terebélyesedett, és nemcsak a városból, de az egész vármegyéből kapott megrendeléseket. Magyar nyelvű szövegek mellett itt nyomtattak szerb, horvát, bunyevác és német nyelvű, illetve latin és cirill betűs kiadványokat is. Itt nyomtatták és árusították egyebek között az első szabadkai naptárat Szabadkai Naptár 1847 címmel. Az első itt megjelent magyar nyelvű kiadványok közé tartozott Szép Ferenc A gyümölcsfatermesztésről című munkája, amelyet 1847-ben adtak ki. Bittermann Károly tevékeny részt vállalt az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban. Nyomdájában számos forradalmi kiadvány jelent meg. Többek között Szép Ferenc kiadásában 1848-ban itt jelent meg az első szabadkai újság, a Honunk Állapota, amely a forradalom híreiről tájékoztatta a szabadkaiakat. A nyomdában nyomtattak Kossuth-bankókat is, bár a pénzek forgalmazását a pénzügyminisztérium nem engedélyezte. Bittermann Károlyt a forradalomban vállalt szerepe miatt Temesváron hatheti börtönre ítélték. 1850-ben Bitterman a szabadkai nyomdája mellett Zomborban egy fióknyomdát állított fel, mivel ebből a városból sok megrendelést kapott. Bittermann Károly 1869. május 29-én hunyt el. Nyomdáját egy ideig özvegye igazgatta, majd 1874-től fia, Bittermann József vette át a vezetést. Bittermann József 1879-től a Szabadkai Ellenőr című lap tulajdonosa is volt. A legismertebb könyv, amely az ő irányítása alatt kijött a nyomdából az Iványi István Szabadka szabad királyi város története című helytörténeti munkája, amelynek első kötete 1886-ban, második kötete pedig 1892-ben jelent meg. A nyomda 1907-ig, Bittermann József halálig működött.

A Bittermann Károly utca és környéke a két világháború között kezdett benépesülni. Ekkor az utca még a Gyümölcsös (Voćna) utca nevet viselte, utalva arra, hogy ekkoriban ezen a környéken főleg gyümölcsösök voltak. Mai elnevezését a II. világháború után kapta.