2024. május 18., szombat

A Kárpát–medence zászlóshajója

Közép–Európában egyedülálló a magyar nemzetpolitika

Cikkünkhöz fotógaléria is kapcsolódik.


Együttműködő nemzet – A határon túli magyarság helyzete és jövője címmel tartottak Szabadkán, a Városháza dísztermében panelbeszélgetést a KÉSZ-fórumsorozat keretében. A Közéleti kérdések keresztény szemmel című programsorozat, illetve a KÉSZ-fórum a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közös programsorozata, amely aktuális közéleti kérdésekre keresi a keresztény válaszokat. A szabadkai rendezvény társszervezője a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) volt. A fórumsorozat szabadkai állomásának panelbeszélgetésén részt vett dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke, továbbá dr. Zachar Péter Krisztián, a KÉSZ társelnöke és dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A rendezvény közös imával kezdődött, ezt msgr. Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye püspöke vezette.
A panelbeszélgetést moderáló Zachar Péter Krisztián a témát felvezetve a magyar nemzetpolitika egyedülállóságáról értekezett, hangsúlyozva, hogy habár Közép-Európában szinte az összes államot az jellemzi, hogy az ország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, talán sehol nem létezik olyan összetett és aktív nemzetpolitika, mint Magyarországon. Elhangzott, a nemzetpolitika kulcselemei a nemzet és a társadalom erősítése, és mindez intézményi keretek közepette, a magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb stratégiai célja mindig is a szülőföldön való megmaradás és a gyarapodás segítése volt. Zachar Péter Krisztián szavai szerint 2010 óta a magyar állam 1300 milliárd forintot fordított 6500 nemzetpolitikai beruházásra, 5500 intézmény részesült támogatásban. Különösen kiemelendő, hogy 1200 oktatási célú támogatás valósult meg, kulturális célokra viszont 140 milliárd forintot fordított a magyar állam. 

Molnár Edvárd felvétele

Molnár Edvárd felvétele

Szili Katalin felidézte, hogy a nemzet kérdése és a nemzeti összetartozás megteremtése 2010-ben került a magyar kormány fókuszába. Magyarország Alaptörvényének azon kitételére is emlékeztetett, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Ehhez képest az 1949-es Alkotmány még úgy fogalmazott, hogy Magyarország felelősséget érez a határon kívül élő magyarságért. Felelősséget érezni és felelősséget viselni nem ugyanaz – hangzott el. Szili Katalin szavai szerint az Alaptörvénnyel sikerült új nemzetegyesítést megteremteni, és érzelmi közösséget létrehozni. Olyan nemzetpolitika alakult ki, amely revansot vesz a trianoni békediktátumon – jegyezte meg. 

Pásztor Bálint, miután felidézte Szili Katalin érdemeit a magyar–magyar egység, illetve a magyar–magyar együttműködési fórumok kialakításának vonatkozásában, felidézte, hogy 20 évvel ezelőtt a sajtó még a Vajdaságban elkövetett magyarellenes atrocitásokról cikkezett, mostanság viszont, a magyar nemzetpolitika, valamint a szerb–magyar megbékélés folyományaként, már az együttműködés áll a középpontban. Pásztor Bálint annak a fontosságára ugyancsak rámutatott, hogy ne csak a magyarországi és a külhoni magyarok ismerjék egymást, illetve alakuljon ki közöttük egység és együttműködés, hanem az elszakított területek magyar közösségeinek vonatkozásában is történjen ez meg. 

AZ ÉLHETŐ SZÜLŐFÖLD HAZAVONZ 

A Kárpát-medencében mindenhol jellemző népességfogyás ugyancsak témaként merült fel a beszélgetés során, a 2021-ben és 2022-ben megejtett népszámlálások számadatainak tükrében. Ezzel kapcsolatban Pásztor Bálint kifejtette, a 2011-es és a 2022-es szerbiai népszámlálások között eltelt időszakban értek be a múlt század kilencvenes évei negatív folyamatainak következményei. Azokban a háborús években rengeteg vajdasági magyar külföldre menekült, ők nem szülőföldjükön alapítottak családot, nem itt születtek gyermekeik. A népességfogyás ellenére a vajdasági magyarság továbbra is életerős közösség, impozáns intézményrendszert, ösztöndíjprogramot és gazdaságfejlesztési programot működtet – hangsúlyozta. Hozzátette, a 184 ezer vajdasági magyar a december 17-ei választásokon majdnem 65 ezer szavazatot produkált a vajdasági magyar közösség számára. Rámutatott, nem borúlátó, hiszen amennyiben marad az összetartás, akkor jövője is lesz a vajdasági magyar közösségnek. 

Szili Katalin szavai szerint, ha az egyes országokban a magyar közösségeket a kollektív jogok szavatolása nélkül integrálják a társadalomba, az asszimilációhoz vezet. Elégedetten nyugtázta, hogy például Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával ellenben Szerbia Alkotmányának értelmében a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. „Ha a másik oldalon mi ehhez hozzárendeljük a szülőföldön való maradás és gyarapodás lehetőségét, akkor 100 év múlva Szabadkán, Topolyán, Zomborban és máshol is lesz magyar szó” – hangsúlyozta.

Szili Katalin abbéli véleményének adott hangot, hogy a gazdaságfejlesztési programnak lehet ereje hazavonzani a korábban külföldre vándorolt magyarokat. Értékelése szerint sehol sem azon kell sopánkodni, hogy az emberek külföldre mennek dolgozni vagy tanulni, hanem tenni azoknak a körülményeknek a kialakításáért a szülőföldön, amelyek hazavonzzák az embereket. Ezzel összefüggésben Szili Katalin köszönetet mondott a tavaly október 30-án elhunyt Pásztor Istvánnak. Az, hogy ma ilyen összetartó és erős közösség létezik Vajdaságban, annak köszönhető, amit Pásztor István vezetésével a VMSZ véghezvitt – hangsúlyozta. Szili Katalin rámutatott, bárhová megy a Kárpát-medencében, mindenhol elmondja, hogy a vajdasági magyar közösség az egész térség zászlóshajója, kiterjed, teljes körű kulturális autonómiával rendelkezik. Mint kiemelte, a legkönnyebb annak segíteni, aki tudja, mit akar. 

AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS CÉL MARAD 

A júniusban esedékes európai parlamenti választás kapcsán Szili Katalin abbéli reményének adott hangot, hogy az ezt követően felálló vezetői struktúrák a korábbihoz képest sokkal empatikusabbak lesznek, és figyelembe veszik a szuverenista álláspontokat. 

Szintén az Európai Unió és Magyarország viszonya kapcsán Pásztor Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországot zsarolva az EU a vajdasági magyaroknak is árt. Mindazonáltal a közösség ezt nem érzi meg közvetlenül, hiszen Szerbia nem tagja az EU-nak, továbbá a magyar kormány a nehézségek ellenére sem csökkenti a támogatások mértékét, a gazdaságfejlesztési program is továbbvihetők ,és a vajdasági magyarság intézményrendszere is fenntartható – nyomatékosította. Pásztor Bálint Szerbia uniós csatlakozása mellett foglalt állást, szavai szerint az uniós alapok a vajdasági magyarság számára fontos projektumok megvalósítását is segítenék. Hozzátette, a vajdasági magyarságnak büszkének kell lennie arra, hogy a nehézségek ellenére is megvalósultak olyan, elsősorban infrastrukturális beruházások, amelyek közelebb visznek Európához.

A BIZTONSÁG EREJE

Azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedések lehetnek a legcélravezetőbbek a külhoni magyar közösségek megtartásának vonatkozásában, Szili Katalin kiemelte: tekintettel az eddigi intézkedésekre, programokra és folyamatokra, a jövőben a nemzetpolitika finomhangolása állhat a középpontban. Megjegyezte, tekintettel az aktuális európai és globális folyamatokra, az elkövetkező időszakban a biztonságra érdemes fókuszálni. Magyarország és a magyar közösségek ereje abban lehet, hogy garantálja a biztonságot – nyomatékosította, hozzátéve, hogy a biztonság hazavonzhatja az elvándoroltakat. 

Pásztor Bálint szavai szerint a határon túli magyar közösségek fejlődését és megmaradását a gazdaságfejlesztés és kollégiumi rendszer szolgálhatja a legeredményesebben. A gazdaságfejlesztés azért, hogy ne csak nyelvében éljen a nemzet, a kiterjedt kollégiumi rendszer pedig azért, mert ez szülőföldön való továbbtanulásra ösztönzi a fiatalokat – érvelt Pásztor Bálint. 

A rendezvényen mások mellett külön köszöntötték msgr. Fazekas Ferencet, a Szabadkai Egyházmegye püspökét, Harangozó Lászlót, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspökét, Csallóközi Esztert, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulját, továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács képviselőit, a magyar helyi önkormányzatok képviselőit és a KÉK megjelent tagjait.

Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele