2024. április 20., szombat
SZABADKA UTCA- ÉS TÉRNEVEI (32.)

A Matija Gubec utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Matija Gubec utca egy hosszú utca, amely a város központjánál, a Matko Vuković utcánál kezdődik és egészen a Harcosok sorakozója lakótelepig húzódik. Az utca a szabadkaiak körében talán leginkább arról ismert, hogy minden ősszel több gesztenyeárus itt süti az évszak egyik jellegzetes csemegéjét, a gesztenyét.
Matija Gubec, vagy ahogy a magyar történetírásban szerepel a neve, Gubecz Máté horvát parasztvezér volt, az 1572/73-as horvátországi parasztháború vezetője. A horvát parasztság a XVI. század elején kegyetlen földesúri önkénynek és kizsákmányolásnak volt kitéve, ezért a parasztság szervezkedni kezdett. E szervezkedés élére állt Gubecz Máté. A felkelés Északnyugat-Horvátországban tört ki, amely csakhamar az egész országra kiterjedt és parasztháborúvá terebélyesedett. Sőt Gubecz Máténak sikerült a szlovén parasztokat is fellázítania, akikkel a háború kezdetén állandó kapcsolatban is volt. A felkelőknek konkrét követeléseik voltak, többek között, hogy a parasztság kapjon képviseletet a horvát száborban, valamint, hogy a befizetett adójuk ne a nemességet illesse, hanem fordítsák azt a török elleni küzdelemre. A Gubecz vezette felkelők egyik legnagyobb sikerüket 1573. január 28-ára virradóra érték el, amikor bevették Königsberg várát a horvát–szlovén határon. A parasztsereg azonban lassan kimerült és demoralizálódott, miközben a horvát nemesség Magyarországról kapott erősítést. A Draskovich György püspök vezette horvát–magyar seregek 1573. február 9-én Sztubica mellett mértek döntő vereséget Gubecz Máté felkelőire. A parasztvezér a csatában fogságba esett. Gubecz Mátét 1573. február 15-én a zágrábi Szent Márk-templom előtt végezték ki, hasonló kegyetlenséggel, mint Dózsa Györgyöt. Tűzön felizzított vastrónhoz láncolták, fejére izzó vaskoronát tettek, majd miután meghalt, testét felnégyelték és darabjait végighordozták Horvátországban. Az elkövetkező évszázadokban Gubecz Máté alakja körül legendák szövődtek, és a horvát nemzeti függetlenség egyik jelképévé vált.
A Matija Gubec utca a dualizmus korában a Bercsényi utca nevet viselte, minden bizonnyal Bercsényi Miklós, a II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója után. A két világháború között Sudarević utcának hívták a közterületet. Mai elnevezését a II. világháború után kapta. Gubecz Mátét, ahogy Dózsa Györgyöt, ugyanis a titói Jugoszláviában, mint az osztályharc egyik hősét tisztelték, aki az elnyomott parasztokért harcolt az elnyomó nemesség ellen.

Nyitókép: Az utca a dualizmus korában a Bercsényi utca nevet viselte / Patyi Szilárd felvétele