2024. május 9., csütörtök
SZABADKAI HISTÓRIÁK

Város a hó fogságában

Az, hogy az utóbbi évtizedekben sokat változott Földünk éghajlata, nem kérdés. Az utóbbi napok időjárása, miközben még a tél utolsó hónapjában vagyunk, a tavasz közepét idézi. Negyven évvel ezelőtt ugyanezekben a napokban viszont olyan hóvihar tombolt, amely Szabadkát elszakította a környékbeli településektől. E heti írásunkban ezt az ítéletidőt elevenítjük fel napilapunk korabeli lapszámai segítségével.
Vajdaságban 1984. február 9-én este kezdődött a havazás, amely másnap egész nap tartott, és viharos erejű széllökések kísérték. A havazás így elemi csapássá terebélyesedett, amely Szabadkára is lecsapott. A Magyar Szó február 11-ei számában így írtak a városunkban uralkodó állapotokról:
„Tegnap délelőtt megbénult az élet Szabadkán. Viharos erejű szél tombolt, hóvihar dúlt, és méteres hótorlaszok akadályozták a közlekedést. A széllökések ereje elérte a 80 kilométert. A reggeli órákban 57 centiméteres volt a hótakaró és a Város Közlekedési Munkaszervezet autóbuszai ekkor még viszonylag zavartalanul közlekedtek. A délelőtt folyamán azonban úgyszólván leállt az utasforgalom, az autóbuszok csak a főútvonalakon tudtak közlekedni. Tizenegy óra tájban megszakadt a városi közlekedés, s csak délután 1 óra körül indult el ismét, amikor az utakat sikerült úgy-ahogy megtisztítani a hótól. A helyi rádió félóránként figyelmeztette a lakosságot, hogy ne használjanak magángépkocsikat, mert akadályozzák az amúgy is lehetetlenné vált közlekedést. 
A szélvihar megrongálta a távvezetékeket, s a délelőtt folyamán áram nélkül maradt a Sándori
Ipari telep, Kisbajmok, Virušić és Palics egy része. A városban kisebb-nagyobb megszakításokkal volt áramszünet. A Távfűtő Művek sem kapott áramot, s emiatt a délelőtt folyamán leállt a fűtés. 11 óra tájban sikerült helyreállítani és biztosítani a kazánháznak a zavartalan áramellátását. A telefon-összeköttetés a városban nagyobbára zavartalan volt, megszakadt azonban a telex és a telefon-összeköttetés Gunarassal, Njegoševóval, Pacsérral, Felsőheggyel és Ómoravicával.
Megszakadt az autóbusz-közlekedés a környékbeli települések felé. Így már a délelőtt folyamán leállt a forgalom Csantavér, Bajmok, Kisbajmok, Békova, Györgyén, Nagyfény, Tavankut és Horgos felé, s a nemzetközi úton sem zavartalan. A békovai úton hét autóbusz rekedt meg. Oromra, Békovára és Gabrićra nem jutott el a Fidelinka pékség szállítókocsija. Az utakon délben már 1 méteres hótorlaszok és kidőlt fák akadályozták a közlekedést” – írták napilapunkban.
A Magyar Szó február 12-ei, vasárnapi számában pedig már arról adtak hírt, hogy Csantavérrel megszűnt az összeköttetés.
„Pénteken délelőtt megszakadt a közlekedés Csantavér és Szabadka között. A hótorlaszok egyes helyeken elérték a másfél méter magasságot. A hóban rekedt gépkocsikat a hadsereg segítségével emelte ki pénteken este, tegnap délelőtt pedig a katonaság igyekezett járhatóvá tenni az utat.
A lakosság ellátásának megszervezését a helyi polgári védelmi parancsnokság vette a kezébe. Mivel a Fidelinka pékség járművei sem tudtak eljutni a településre, tegnap és tegnapelőtt a helybeli pékek látták el kenyérrel a lakosságot, családonként 2 kilogrammra jogosultak Višnjevac és Dušanovo lakói is. A tej- és a húsellátás nagyobbára kielégítő volt, a tejfelvásárlást a helyzet rendeződéséig leállították, a termelők vagy tárolják vagy feldolgozzák a tejet.
Az egészségügyi ellátás is leginkább zavartalan volt, azzal, hogy a sürgős esetek és a szülő nők is a helyi rendelőre szorultak” – olvasható a napilapban.
A február 14-én megjelenő Magyar Szóban pedig arról adtak hírt, hogy több száz teherautó rekedt Szabadkán.
„A tartományi belügyi titkárság rendeletére vasárnap leállt a közúti forgalom. A közlekedési tilalom a magángépkocsikra és a teherjárművekre egyaránt vonatkozik. A személygépkocsik nem hagyhatják el a várost. A városban is csak szükség esetén közlekedhetnek. Tegnap délelőtt már vagy ötszáz különféle rendszámú tehergépkocsi, hűtőkocsi és nyergesvontató vesztegelt az utak jobb oldalán. A tehergépjárművek vezetőinek ellátásáról és elhelyezéséről a községi polgári védelmi parancsnokság gondoskodott. A vezetők zöme azonban nem vette igénybe a kijelölt szállást, hanem a vezetőfülkében töltötte az éjszakát”  – adta hírül a Magyar Szó.
Szintén ebből a számból azt is megtudhatjuk, hogy ekkor a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 6 Celsius-fok volt. A hótakaró vastagsága a 28 centimétert is elérte, és helyenként 1,5-2 méteres hótorlaszok is előfordultak.

Nyitókép: Hótorlasz 1984 februárjában Vajdaság egyik útján / forrás: subotica.com