A Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai képviselőcsoportja kezdeményezni fogja, hogy a képviselő-testület a következő időszakban tűzze napirendre a községek megalakításának a megvitatását. Azt szeretné, ha ez a kérdés már a szeptemberi képviselő-testület ülésének a napirendjére kerülne. Mint arra Maglai Jenő, a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke elmondta, olyan szakcsoportnak kell a községek megalakításával, azok hatásköreivel foglalkoznia, amely nem politikusokból, hanem szakemberekből áll.
– Bár több párt is a tavalyi kampányidőszakban kiemelte, hogy fontosnak tarja a városi és peremvárosi községek megalakítását, az elmúlt időszakban ez ügyben semmi sem történt. A VMSZ kampányprogramjában is szerepelt, és mai napig fontosnak tartja ezeknek a községeknek a megalakítását, hiszen ez a változás a polgárok számára számos előnnyel járna. Javítana az életkörülményeiken, illetve csökkennének a költségek is, hiszen a községeken belül számos állami szerv is megkezdhetné a munkáját, így a hivatalos ügyek elintézése miatt a peremvárosi településekről nem kellene a polgároknak beutazniuk a városba. A következő nyári időszakban várhatóan nem lesz jelentősebb politikai történés, ezért a VMSZ kezdeményezni fogja egy szakcsoport megalakítását, és már a szeptemberi képviselő-testületi ülésen felvetné a községek megalakításának témáját – emelte ki Maglai Jenő a párt pénteki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, mindenképpen szükség a változtatásra, hiszen tanúi vagyunk, hogy ezek a települések lassan leépülnek, a fiatalok elköltöznek, így drámai mértékben csökken a falvak lélekszáma, éppen ezért véleménye szerint csak úgy lehet a leépülés folyamatát megállítani és visszafordítani, ha a községek meghatározott hatásköröket kapnak. Rámutatott, mivel rendkívül fontos témakörről van szó, a községek megalakításának kérdését nem lenne szabad elpolitizálni, szakembereknek kell foglalkozniuk vele.
Dr. Ladóczki Gyula, a VMSZ városi szervezetének elnökségi tagja elmondta, a községek megalakítása előtt mindenképpen szükséges egy szakcsoport létrehozása a helyi közösségekben fennálló helyzet felmérésére. Csak ezután lehetne nekilátni a községek megalakításának, amire az alkotmány is lehetőséget ad, mely szerint a városok statútummal irányozhatják elő a községek létrehozását, illetve a területrendezési törvény és az önkormányzatokról szóló törvény is lehetőséget kínál erre.
– Három peremvárosi község megalakításában gondolkodunk. Az egyik Palics község lenne, amely Palicson kívül magában foglalná Hajdújárást, Királyhalmát, Ludast és Radanovácot. A másik község Bajmok lenne, amely Bajmokot, Mišićevót, Tavankútat és Györgyént ölelné fel. A harmadik község pedig Csantavér község Csantavérrel, Višnjeváccal, Dušanovóval, Nagyfénnyel, Újzsednikkel és Békovával – magyarázta dr. Ladóczki Gyula. Mindezek a községek saját önkormányzattal és költségvetéssel rendelkeznének, illetve az adóhivatal, a rendőrség, földmérő hivatal és akár a munkaközvetítő szolgálat is saját fiókintézetet nyithatna itt. Elmondta, a községek megalakítását úgy szeretnék megoldani, hogy arra ne kelljen a költségvetésből további pénzt elkülöníteni.
