A szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesületének tagjai tegnap a szabadkai földterületek bérbeadásának ellehetetlenítése kapcsán tartottak sajtótájékoztatót. Miroslav Kiš, a Földművesek Szabadkai Egyesületének nevében elmondta, hónapok óta problémák vannak az állami mezőgazdasági földterületek használatáról szóló éves programmal, hiszen annak elfogadása késik. A fő gond az állami mezőgazdasági földterületek egyházaknak, intézményeknek és egyházközösségeknek való bérbeadásáról szóló 2007-ben meghozott városi határozat, melyet a legutóbbi városi képviselő-testületi ülésen semmissé kellett volna nyilvánítani, de mivel azt levették a napirendről, így az ügyben továbbra sincs előrelépés.
– Modest Dulić polgármestertől és Kern Sólya Máriától, a képviselő-testület elnök asszonyától azt kérjük, hogy az ügy kapcsán egy héten belül fogadja az egyesületünk képviselőit, valamint, hogy hívjanak össze rendkívüli képviselő-testületi ülést a kérdéses határozat megvitatása céljából. Követeljük továbbá, hogy közöljék velünk, hogy az egyházközösségek pontosan melyik földterületeket igényelték vissza a restitúciós törvény alapján, illetve mi az, amit már visszakaptak – mondta Miroslav Kiš. Hozzátetette, hogy a köztársasági jogvédő szerint a program meghozásához a 2007-ben elfogadott városi határozat megsemmisítése szükséges, és amíg ez nem történik meg, a termelők nem tudnak újra licitálni az állami földekre, márpedig az idő szorít, mivel a mezőgazdasági munkálatokat a megfelelő időben kell elvégezni.
Grgur Stipićtől, a szabadkai Állami földterületek irodájának vezetőjétől megtudtuk, hogy mivel a városi határozatot levették napirendről, ahelyett, hogy a köztársasági jogvédő és a mezőgazdasági minisztérium véleményezése alapján semmisé nyilvánították volna azt, beszámolnak a pillanatnyi helyzetről annak a bizottságnak, amelyik a földterületek bérbeadásának éves programját dolgozza ki. Továbbá, arra várnak, hogy Restitúciós Ügynökségtől megkapják a pontos adatokat arra vonatkozóan, mely földterületekre adtak be vagyon-visszaszármaztatási igényt, és melyeket igényelték vissza az egyházközösségek, hogy ez alapján lehessen a programot kidolgozni és megvalósítani.
Miroslav Kiš még hozzátette, megengedhetetlen, hogy a kérdéses hétszáz hektárnyi földterület miatt a döntéshozók ne vegyenek tudomást a termelők érdekeiről, és mindennek a gazdasági hatásairól, hiszen a földek bérbeadásából befolyó összeg a városi büdzsét mintegy nyolcvan millió dinárral gazdagítja. De ha a programot nem hagyja jóvá a minisztérium a felmerülő problémák miatt, akkor a földeket nem lehet árverésre bocsátani, vagyis 12 ezer hektárnyi terület marad megműveletlenül, és akkor a város elesik ettől a bevételtől. Hangsúlyozta, amennyiben a követeléseiknek nem tesznek eleget, kénytelenek lesznek szervezetten fellépni, és tiltakozásul blokád alá venni a helyi utakat és a városházát.
