A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében egy tanácskozásra került sor tegnap, melyen kilenc község polgármestereinek és közigazgatási hivatal vezetőjének bemutatták a Szabadka város által kifejlesztett nemzeti kisebbségi nyelven is használható számítógépes rendszert, és megismerkedhettek a többnyelvű elektronikus közigazgatás lehetőségeivel. A résztvevők érdeklődésének függvényében a projektum következő szakaszában az önkormányzatok tapasztalatokat cserélnek, pontosítják egy esetleges együttműködés további lépéseit, így járulva hozzá többnyelvű környezetünk kialakításához, működéséhez és a nyelvi, valamint kisebbségi jogok gyakorlati megvalósításához.
Mint Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa elmondta, a közigazgatási szervek és állampolgárok kisebbségi nyelven folyó kommunikációjában felmerülő eddigi nehézségek sikeresen leküzdhetők a különböző informatikai és kommunikációs technológiák fejlődésével, ugyanis a hatalmi szervek munkájában felmerülő többnyelvűséget gyakran pénzügyi okokra, hivatalnokok nyelvtudásának korlátaira hivatkozva elhanyagolják. Egy ilyen rendszerrel azonban ezek a problémák kiküszöbölhetők.
– Célunk, hogy minél több önkormányzat mielőbb alkalmazni kezdje ezt a már jól működő rendszert, amely által a közokiratok kitöltése, a közigazgatási aktusok meghozatala a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelveken az ügyintézők nyelvtudásától függetlenül és nagyobb mértékű beruházások nélkül is lehetővé válik.
Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke is köszöntötte a megjelent vendégeket, és mint elmondta, az MNT alapvető céljai között határozza meg a magyar nemzeti közösség teljes és valós egyenrangúságának, valamint esélyegyenlőségének biztosítását, az oktatási, művelődési és tájékoztatási intézményrendszer fejlesztését, s ennek megvalósítását szolgálják az MNT törvényben meghatározott hatáskörei a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén.
A számítógépes rendszert Đorđija Zvicer, az önkormányzat informatikai osztályának vezetője ismertette.
– Az elmúlt években az elektronikus közigazgatás sokat fejlődött Szerbiában, hiszen sokkal jobbak a technikai feltételek, és a törvényi előírások terén is történtek előrelépések, például az elektronikus aláírásokról vagy az anyakönyvekről szóló törvény területén, ugyanakkor vannak hiányosságok is, például össze kell hangolni az előírásokat, nincs olyan szerv, amely foglalkozna az elektronikus közigazgatás fejlesztésével, mert nem lenne szabad a két közigazgatás között különbségnek lennie – mondta az informatikai osztály vezetője.
A folytatásban a résztvevők néhány példán keresztül is betekintést nyerhettek a város elektronikus közigazgatási rendszerébe, az anyakönyvi kivonatok, átvételi elismervények, választói névjegyzék és egyéb közokiratok számítógépes rendszerben való kitöltésének módjával és a rendszer egyéb előnyeivel, mellyel kiküszöbölhetők a nyelvi és az írásmódbeli különbségekből adódó gondok.
A tanácskozás egyik felszólalója Orosz János, a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság segédtitkára volt, aki beszámolt a tartomány által a városok, városi szervek és helyi közösségek számára kiírt pályázási lehetőségekről, melyekkel a közigazgatásban fejleszthetik a többnyelvűséget, így a kisebbségi nyelv használatát is például a dolgozók képzésén, az ügyintézés fejlesztésén vagy az utca vagy városnévtáblák kihelyezésén keresztül.
