Hugyi István, a szabadkai Önálló Szakszervezet alelnöke, aki tagja volt annak a bizottságnak, amely a versenypályázatra beérkezett ajánlatokat vizsgálta felül, illetve tárgyalásokat folytatott az ajánlatok kapcsán, elmondta, hogy a szociális program és a kollektív szerződés ügyében hosszasan folytak a tárgyalások, de sikerült megállapodásra jutni. A Tatravagonka folytatni fogja a Bratstvo eddigi tevékenységét és a következő három évben nem lesznek felmondások. A szlovákiai vállalat képviselői azt is kijelentették, hogy 200–230 munkásra lesz szükségük, a Bratstvóban jelenleg 258-an dolgoznak. Több olyan munkás van, akiket csupán néhány év választ el a nyugdíjtól. A szociális program szerint azok, akiknek két évre van szükségük ahhoz, hogy nyugdíjjogosultak legyenek, a munkaközvetítő nyilvántartásába kerülnek és két évig pénzbeli támogatást kapnak. Azok, akiknek öt év hiányzik a nyugdíjig, a köztársasági átlag 60 százalékát kapják meg addig, amíg nyugdíjba vonulnak. Hugyi arra is rámutatott, hogy amennyiben nem jelentkeznek elegen a szociális programra, az új tulajdonos kénytelen lesz a meglévő létszámmal folytatni a munkát.
A Tatravagonka új feltételeket és követelményeket vezet majd be. Szabadkán is olyan munkarendszerben szeretne dolgozni, mint az Európai Unióban. Olyan munkaszokásokat és viselkedési rendszert vár el a munkásoktól, amivel elérte, hogy Európa második legnagyobb vagongyártó vállalata legyen.
Saša Vučinić polgármester a Bratstvo jó példája kapcsán kiemelte, a város egy tervet dolgoz majd ki, amellyel a rosszul magánosított vállalatok helyzetén igyekeznek segíteni.
A Bratstvo, a valamikori Jugoszlávia egyik óriásvállalata, amely jelentős részben külföldre termelt, mintegy másfél évvel ezelőtt még a csőd szélén állt. Hat évvel ezelőtt, 2004-ben magánosították. Az új többségi tulajdonos lelkiismeretlen gazdálkodása miatt az alkalmazottak nem kapták meg a bérüket, illetve huzamosabb ideig nem fizették utánuk a járulékokat. A munkások abban bíztak, hogy megvásárolják a vállalatukat, hiszen a Tatravagonka el is készítette a vállalat átszervezésének tervét, ám a vásárlásról tavaly februárban lemondtak. Ezt követően a munkások hónapokig tartó tüntetésbe kezdtek. Saját fizetésüket, illetve a vállalat magánosítási folyamatainak felülvizsgálását követelték. A tüntetések éhségsztrájkba torkollottak, majd az Önálló Szakszervezet folyamatos közbenjárásához csatlakozott az önkormányzat is, ez után államosították vissza a Bratstvót.
