A Sugárúton nemrégiben megépült három társasház, a Frangepán utca 1/a és 1/b, valamint a Jakab és Komor tér 35. szám alatti épületek lakói szombaton a Crédit Agricole Bank fiókintézete előtt tiltakoztak a bank azon szándéka ellen, hogy az a fejük fölül eladja lakásaikat, azért mert a lakóházakat felépítő Panongrad vállalatnak hiteltartozása van a banknak.
Fotó: Molnár Edvárd
A Panongrad még 2008-ban vett fel egy nagyobb összegű hitelt a banktól, jelzálogként pedig a három lakóépület építési területét jegyezték be, annak ellenére, hogy az épületek akkor már megépültek, sőt a lakások többségét is értékesítették. Nem sokkal ezt követően a Panongrad csődbe ment, most, nyolc év elteltével pedig a bank négyzetméterenként 200 eurót követel a lakástulajdonosoktól, ellenkező esetben a bíróság lefoglalhatja a lakásokat – írja a subotica.com hírportál.
A tiltakozó lakók egyike, dr. Tomislav Vajs a hírportálnak elmondta, ők mindannyian megvásárolták lakásukat még a hitelfelvétel előtt. Korábban arról volt szó, hogy az akkor már eladott lakások nem kerülnek a csődeljárás alá kerülő Panongrad csődtömegébe, most viszont az ellenkezőjét állítják. Az történt, hogy a tartozás összegét elosztották a jelzálog alá eső épület lakásai között, ami a lakók szerint a zálogviszonyokat rendező törvénnyel is ellentétes.
A lakók között vannak nyugdíjasok és munkanélküliek is, akik nem is tudnának ennyi pénzt kifizetni. Mint mondják, időközben a bank már 200 euró helyett csak 100 eurót követel négyzetméterenként, de ők ennyit sem hajlandóak fizetni.
A lakók elmondták, annak idején a lakások négyzetméteréért 750 eurót fizettek, most egy 55 négyzetméteres lakás esetében további 12 ezer eurót kellene fizetniük, ők azonban nem akarnak fizetni. Addig folytatják a tiltakozást, amíg a bank nem áll el ettől a szándékától.
A lakosok mintegy száz aláírást gyűjtöttek össze, amelyeket kérvényükkel együtt szándékukban áll eljuttatni Aleksandar Vučić kormányfőnek, az ombudsmannak és más intézményeknek.
Egyébként a Panongrad az az egykori építési vállalat, amely a kétezres években a legnagyobb szabadkai építkezéseket végezte, így például ő építette fel a Galleria Szállodát, a Népszínház épületét, valamint a sétaerdei fedett uszodát is. A vállalat tulajdonosa, Zoran Francišković 2009 áprilisában kísérelt meg öngyilkosságot a Galleria Szálloda hatodik emeleti VIP szalonjában, minden bizonnyal vállalata nagy adósságai miatt. Ezt követően két hónapig feküdt kómában, majd meghalt.
Nem sokkal ezután az építési vállalkozás csődbe ment, annak ingó és ingatlan vagyonát eladták, és akkor derült ki, hogy a Panongrad az általa épített társasházakat elzálogosította.
Akkor Pavle Gros csődgondnok a bíróság magyarázata szerint nem fogadta el a jelzálog létjogosultságát, de a csődeljárás alatt lévő Panongradnak a bankok iránti adósságát elismerte, és a lakásokat ki is vették a csődtömegből. Persze arra a kérdésre még mindig nem tudjuk a választ, hogyan volt lehetséges egyidejűleg jelzálog alá helyezni az építési területeket és a kész lakásokat eladni az új tulajdonosoknak. A tiltakozó lakók egyébként azt mondják, adásvételi szerződéseiket 2007-ben, a vásárlás után a bíróságon hitelesítették, még a vitás hitelfelvétel és jelzálogosítás előtt, és a szerződéseik szerint a lakásokat nem terheli semmilyen kötelezettség. A tiltakozásra azért került sor most, mert a Crédit Agricole Bank hivatalnokai ezekben a napokban kezdték őket hívogatni, és közölni velük, hogy fizetniük kell. Mint mondják, azoknak, akik a 7000–12 000 eurós összeget nem tudják törleszteni, a bank ötéves futamidejű kamatmentes hitelt kínált fel, ezt azonban ők zsarolásként értelmezték.
Valószínűsíthető, hogy a korábbiakkal ellentétben azért követeli a bank most mégis a lakókon a tartozást, mert azt a Panongrad csődtömegéből nem sikerült kiegyenlíteni. A vállalat 2009-es évre vonatkozó pénzügyi jelentése értelmében az adós mérlege 108 milliódinárt tett ki, és a két évvel későbbi 2011-es jelentésben ugyanez az összeg szerepel, ami azt jelenti, hogy közben semmiféle megfizettetés nem történt.
A Panongrad csődeljárását a Raiffeisein Liesing indította meg, ezután a csődgondnoknak sürgősségi eljárásban kellett lebonyolítania a vállalat vagyonának eladását, amelyet akkor hárommillió euróra becsültek. Időközben felszerelések és újratermelési anyag tűnt el. A befejezett és befejetlen lakóépületeket sem vették bele a csődtömegbe, illetve számos vitatott szerződés és olyan nem egyértelműen értelmezhető jogi megoldás került elő, amilyen a szóban forgó három lakóépület ügye is, így a hárommilliós érték mindössze 20 ezer euróra csökkent.
Így állt elő az a kaotikus helyzet, amelyben a három épületben lakók, akik becsülettel kifizették lakásaik árát, most a bankkal állnak szemben, amely pedig tőlük várja el, hogy követeléseit kiegyenlítsék.
