A tervezett projektalakú finanszírozás és a kisebbségi nyelveken is sugárzó médiumok magánosítása nehezebb helyzetbe hozza a nemzeti közösségek sajtóorgánumait – ezek voltak a fő megállapítások azon a konferencián, amely a kisebbségi sajtó előtt álló kihívásokkal foglalkozott. A szabadkai Zvonko Perčić Galériában a Cro-info újságírók egyesülete immár második alkalommal szervezett ilyen témában tanácskozást.
Ivan Ušumović,az egyesület elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, ez már a második olyan év a kisebbségi média szempontjából, amely egyfajta nulladik évnek tekinthető, mégpedig az önkormányzati rádióállomások magánosítása miatt, azok között ugyanis nagy számban vannak olyanok, amelyek kisebbségi nyelveken is sugároznak műsorokat. A másik fontos változás a projektalapú finanszírozás bevezetése, amely szerinte nem számít biztos forrásnak, és a pályázók függnek a pályázatokat elbíráló bizottság jó szándékától.
Mint mondta, ők az idén a köztársaságtól a benyújtott pályázatukra nem kaptak semennyi pénzt, ennek ellenére projektumukat megvalósítják. Ennek keretében a szabadkai Yu Eco televízióban napi hat perc horvát nyelvű hírműsor látható, illetve heti két félórás műsor.
Szerinte a projektalapú finanszírozásból nem lehet megélni, ez nem fenntartható, mivel a pályázatok kiírása sem kiszámítható.
Kalman Kuntić tartományi tájékoztatási segédtitkár reményét fejezte ki, hogy a kisebbségi média finanszírozása tekintetében a jövőben nem várhatók jelentősebb változások, annak ellenére sem, hogy a köztársasági minisztériumban többször is közölték, hogy az a modell, ahogyan a tartomány finanszírozza a médiát, szerintük törvénytelen.
Kuntić felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a Belgrádon kívüli székhellyel rendelkező médiumok kereskedelmi bevételei lényegesen kisebbek, mint a fővárosiaké, ezért ő szkeptikus abban a tekintetben, hogy a kisebbségi média pozitívan kerülhet ki a tervezett változtatásokból. Mint mondta, szilárd garanciák nélkül ezek a sajtótermékek nem tudnak fennmaradni.
A jelenlegi szerbiai tájékoztatási tendenciák kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi rendelkezéseket az illetékesek egyszerűen átmásolták az európai jogszabályokból, és ellenpéldaként felhozta, hogy Olaszországban a Triesztben megjelenő Primorski dnevnik nevű szlovén nyelvű lapot 50 százalékban az olasz állam finanszírozza, tehát nem pontosak azok az állítások, hogy az állam nem finanszírozhat médiumokat.
Ivan Karan, a Hrvatska Riječ hetilap igazgatója a Vajdaságban megjelenő horvát nyelvű sajtótermékekről adott rövid ismertetőt, saját lapjáról pedig elmondta, az az évek során az itteni horvátokat hírekkel ellátó lapból komoly informatív-politikai lappá lépett elő. A finanszírozás kapcsán elmondta, a többi vajdasági kisebbségi laphoz képest, a Hrvatska Riječ évekig alul volt finaszírozva, de a tartományi hatalom jó szándékának köszönhetően az idén ezt korrigálták.
A jövő évi választások és a tartományban várható hatalomváltás kapcsán azon véleményének adott hangot, hogy az új hatalom a kisebbségek jogainak kiegyenlítésére törekszik majd, de nem a jogok növelése, hanem azok csökkentése révén. Amennyiben csökken a kisebbségi médiának szánt pénz, az a működést veszélyezteti, mondta, ebben az esetben reális a veszély, hogy előbb vagy utóbb ezek a lapok nyomtatott változata megszűnik. Ez szerinte nagyon rossz lenne, mert a 70-80 éves idős emberek csakis nyomtatott formában olvasnak újságot, hozzájuk a hírek nem jutnak el.
