Június elsején lépett hatályba a mezőgazdasági termelés finanszírozásáról szóló törvényt, amely egy új típusú hitelezési lehetőséget is biztosít. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők a vetés előtt pénzhez jussanak úgy, hogy a majdani terményt kínálják fel, mint a hitel fedezetét.
Az új lehetőséget egy karaván keretében ismertetik, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jóvoltából Szerbia 15 városában tart műhelymunkát az érintett pénzintézetek képviselői és a mezőgazdasági termelők részére.
A jogszabály kidolgozását a mezőgazdasági tárca az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a FAO segítségével végezte, célja pedig egy olyan finanszírozási rendszer meghonosítása, amely lehetővé teszi a termelőknek, hogy könnyebben, kedvezőbb feltételek mellett juthassanak pénzhez akkor, amikor ez a legszükségesebb, vagyis a termelési folyamat kezdetén, vetéskor.
Rövid távú pénzeszközökről van szó, a hitelezést a kereskedelmi bankok végzik, a termelők a hitelt terményben vagy pénzben törleszthetik. A termény zálogként szerepel az ügyletben, ezért a Cégjegyzékek Ügynöksége egy zálogregisztert is létrehoz, amivel a teljes rendszer átláthatóbbá válik.
Aleksandar Milošević a projektum jogi konzultánsa a szabadkai előadáson elmondta, karavánjuk fő célja megismertetni az érintetteket az új finanszírozási módszerrel, ami lehetővé teszi, hogy jelentős mennyiségű pénz áramoljon az agrárszektorba. Ezzel egy újabb finanszírozási lehetőséghez jutnak a termelők, amely nem költségvetési pénzt használ fel, hanem a bankok magántőkéjét.
A szakértő szerint ez a modell hozzájárulhat a termelés biztonságosságának növeléséhez, csökken a kockázat. Mint mondta, a mezőgazdasági termelés jellegét követve rövid távú hitelezésről van szó, három, hat illetve nyolc hónapos futamidővel. Az ilyen ügyletek esetében a kamat 10 százalék körül alakul, de reményei szerint ezen modell esetében a kockázat csökkentése miatt ez két-három százalékkal kevesebb is lehet.
Szerbia néhány más kelet-európai országgal együtt az EBRD és FAO kísérleti projektumának részvevője, a megvalósításban országunk jutott legmesszebb. A modell egy 1994-ben Brazíliában bevezetett megoldáson alapszik, amely rövid idő alatt jelentős eredményeket produkált és a törvényhozók reményei szerint a szerbiai agráriumra is kedvező hatással lesz.
