Azoknak a zsidóknak az elkobzott vagyonát próbálja meg visszaszármaztatni a Zsidó Hitközség, akiket elhurcoltak, s valamelyik koncentrációs táborból soha sem tértek vissza, az egész családjuk odaveszett. Az idén februárban a szerb parlament meghozta a döntést, amely kimondja, azok a holokauszt-áldozatok helyett, akiknek nincsenek örökösei, a vagyon-visszaszármaztatást igényelheti az illetékes Zsidó Hitközség is.
Szabados Róbert (Fotó: Molnár Edvárd)
– Két évvel ezelőtt kezdtük meg a tárgyalásokat a kormánnyal annak kapcsán, mi legyen azokkal az ingatlanokkal, ingóságokkal, amelyek valamikor zsidók tulajdonában voltak, de ma már nincsenek örököseik – mesél az előzményekről Szabados Róbert, a szabadkai Zsidó Hitközség elnöke.
– Ezek főleg azok a zsidók, akik nem jöttek vissza a koncentrációs táborokból, ahol az egész család odaveszett, még csak oldalági rokon sem maradt. A 2011-es általános törvény mindenkire vonatkozott, 2014 márciusáig kérhették a leszármazottak az elkobzott vagyont. Ezt követően láttuk, hogy nagyon sokan nem igényelték, mert egyszerűen nem élték túl a táborokat. Ilyen pozícióból kezdtük el a tárgyalást a kormánnyal, s mintegy másfél évvel ezelőtt kezdtük azt érezni, hogy ez bontakozni kezd, s van egyfajta hajlandóság és jóérzés, hogy ennek a vagyonnak a visszaszolgáltatása igenis valamiféle igazságtétel lenne – magyarázza Szabados.
Az örökösödési törvény alapján, ha nincs örökös, akkor a vagyon átruházódik az államra, a községre, az önkormányzatra.
– Március óta gyűjtjük az adatokat. Érdekes dolgokra bukkanunk, mert sokszor nem egyértelmű, hogy elvették, mi alapján vették el, hiszen nem készült végzés, hogy mi alapján vették el a vagyont. Egyszerűen az állam rátette a kezét és elvette. Nem hiszem, hogy ennek nagy visszhangja, vagy eredménye lesz, hiszen tudomásom van róla, hogy Bánátban például a hatvanas években egyszerűen megsemmisítették a telekkönyvi adatokat. Bácskossuthfalván találtunk nagyobb földterületeket, valamint Zenta és Tornyos területén. Szabadkán ez nem annyira jellemző, itt kisebb földterületek vannak. Épületek esetében: kettő van a Strossmayer utcán, ami esetleg ebbe a kategóriába tartozhat, de még zajlik az adatgyűjtés. Ezek az épületek magánkézben vannak, s a Zsidó Hitközségnek esze ágában sincs bárkit kilakoltatni. Nekünk megvolt a történelemben a mi bajunk, tudjuk, hogy milyen otthon nélkül maradni. Tehát az állam majd megoldja a kártérítést az ilyen esetekben. A belgrádi hitközség például ötven tárgyat adott át eddig, 14-et bíráltak el pozitívan, s két épületet már vissza is kaptak, mert ezekben az esetekben az épületekben az állam valamely szervének a székhelye volt. Az igények átadására három évünk van, vagyis 2019. február végéig van időnk – mondta Szabados Róbert.
