Negyedik alkalommal szervezett tegnap minőségnapot a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara minőségi szabványokkal foglalkozó bizottsága. Veljko Eror, a bizottság elnöke elmondta, három témát jártak körbe az egész napos tanácskozáson. Szó volt a legfontosabb szabványok új változatairól, az élelem és az ivóvíz minőségéről és a gyakorlati tapasztalatokról. Az élelemmel kapcsolatosan szó esett a szabadkai ivóvíz minőségéről, a szerves élelmiszer-előállítás területén történő engedélyeztetési eljárásról, az élelmiszerek minőség-ellenőrzéséről a különféle, felhasznált vegyszerek eredete szempontjából, illetve a mézben található pollenmennyiség megállapításának fontosságáról is.
A szabványosítás terén Varga János előadásának központi témája a két legfontosabb szabvány, az ISO 9001 és az ISO 14001 új változatai voltak, az ezekre való átállás fontosságáról esett szó.
A minőségirányítási és környezetközpontú irányítási rendszerek két legfontosabb, nemzetközileg elismert szabványa az ISO 9001 és az ISO 14001, amelyeket nemrégen alaposan felülvizsgáltak. Ennek során az ISO 9001:2008 minőségirányítási rendszerek és az ISO 14001:2004 környezetközpontú irányítási rendszerek elnevezésű szabványok számos eleme megváltozott. Az új követelményrendszer megismerése és a jelenlegi ISO 9001 és/vagy ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítás zökkenőmentes átvitelének biztosítása érdekében fontos a vállalkozásoknak megismerniük ezeket a változásokat.
Az új szabványok előnyei közé tartozik, hogy egyszerűbb nyelvezetüknek és a kevesebb utasítás jellegű követelménynek köszönhetően az új szabványok jobban alkalmazhatóak a különböző vállalattípusoknál, az átfogó felépítésnek köszönhetően az új szabványok egyszerűen integrálhatóak más irányítási rendszerekbe, az alaposabb kockázatkezelés biztosítja a hosszú távú vevői elégedettséget, a környezeti hatások eredményesebb kezelését, és a tudásbázis létrehozásával biztosíthatják a vállalatok a tudás hatékony belső áramlását.
Varga elmondta, az elmúlt tíz év során a vállalatok igyekeztek a minőségirányítási rendszerekre átállni, viszont akadályt jelentett a szabványok egyesítése azok különböző struktúrája miatt. Ezért indította el az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet azok harmonizációs folyamatát. A gyakorlatban a vállalatoknak három év áll rendelkezésükre, hogy átálljanak az újfajta szabványokra, hogy ki mikor teszi ezt meg, az a cégektől függ. Varga szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy azok, akik belevágtak a szabványosításba, sikeresen tudták ügyvitelüket magasabb szintre emelni, folyamataik áttekinthetőbbek lettek, és könnyebben meg tudnak birkózni a jelen gazdasági helyzet által diktált folyamatos változásokkal.
