Az Etnikumok Kutatóközpontja elnevezésű civil szervezet amellett száll síkra, hogy az újonnan felálló szerbiai kormányban külön minisztérium foglalkozzon az emberi és kisebbségi jogokkal, ugyanis tapasztalataik szerint az ország polgári számos akadályba ütköznek emberi és kisebbségi jogaik gyakorlati érvényesítése során, egyes társadalmi csoportoknak pedig a diszkriminációval is szembe kell nézniük. Megítélésük szerint a bírósági védelem és a független állami intézmények munkája nem elegendő a jogérvényesítéshez, ehhez szerintük minisztériumra lenne szükség, amely rendelkezne a szükséges politikai és közigazgatási felelősséggel. Másrészt, azért is tartják fontosnak az ilyen megoldást, mert az uniós csatlakozási folyamat során olyan reformok végrehajtása is várható, amelyek az emberi és kisebbségi jogok területét érintik.
A civil szervezet ezért országszerte kerekasztal-beszélgetéseket szervez ebben a témában. Pénteken Szabadkán volt ilyen vitafórum, amelynek házigazdája a városi ombudsman hivatala volt.
Goran Bašić, a szervezet elnöke elmondta, Szerbiában az emberi és kisebbségi jogok alkotmányjogi szempontból kiválóak, viszont a mindennapi gyakorlatban akadnak problémák, legyen szó a nemzeti kisebbségek, a fogyatékkal élők jogairól, a fiatalkorúakat érő erőszakról. A jelenleg működő iroda, amely ezt a területet fedi, jól végzi a munkáját, de bőven akadnak hiányosságok, úgyhogy szerinte a jelenlegi policentrikus modell nem hozta meg a várt eredményeket. Ezért lenne szükség emberi és kisebbségi jogi minisztériumra, amely politikai és közigazgatási felelősséggel rendelkezne ezen a területen.
Kiemelte, ők a maximálisnak tekinthető megoldás mellett szállnak síkra, vagyis egy külön minisztérium létrehozását szeretnék, de nem zárkóznak el más megoldásoktól sem, a lényeg, hogy a létrejövő intézmény teljes felelősséggel végezhesse munkáját.
Zlatko Marosiuk városi ombudsman elmondta, ők is amellett állnak ki, hogy minisztériumi szintet kapjon ez a terület, ugyanis a hozzájuk forduló polgárok panaszaiból látható, hogy bőven akadnak problémák a gyakorlatban. Az irodához éves szinten hozzávetőleg 2500 polgár fordul, ez a szám pedig növekvő tendenciát mutat, ami azt jelenti, hogy a helyzetet orvosolni kell. Marosiuk szerint a panaszok alapján a leggyakrabban a polgárok munkához való jogát sértik meg.
