2024. október 13., vasárnap

A karácsony szimbóluma

A karácsony ősidők óta elválaszthatatlan szimbóluma a fenyőfa, amelynek szerepét, fontosságát és tradícióját aligha vitatja bárki is. Tévhit, hogy karácsony előtt fenyőerdőket pusztítanának ki csak azért, hogy legyen mit szaloncukorral és csillogó üveggömbökkel feldíszítenünk. A valóságban ellenőrzött karácsonyfa-ültetvényeken termelik ki a fenyőket, ahol olyan sor- és tőtávolságra vannak ültetve a fák, és olyan intenzív termesztés folyik (öntözés, metszés, növényvédelem), hogy kivágás nélkül a fák idősebb korukra elpusztulnának a szűk élettér miatt.

Az óbecsei Kiss Róbert fenyőcsemeték nevelésével, emellett dísznövények termesztésével és értékesítésével foglalkozik.

– 2006-ban kertkarbantartási céget nyitottunk. Innen jött az ötlet, hogy növényeket is jó lenne ültetni. A mezőgazdasági terület adott volt, volt egy gyümölcsösünk, illetve zöldségtermesztéssel is foglalkoztunk. Ezt a területet kitisztítottuk, majd a gabona és zöldségfélék helyett dísznövényeket ültettünk. Ezután jött a fenyőfa. Ezek földlabdás fenyőfák, nem vágjuk őket. Nagyon sok vevő szereti ezeket, mert cserépbe ültetjük és elvisszük házhoz. A fenyők kilencven százaléka túléli a benti időszakot, elég nagy földlabdával szedjük fel őket. Utasítást is adunk, hiszen amikor karácsony után kiviszik a növényt, tápozni kell és nagyon kell locsolni, extrém időjárás van. Akinek nincs hova kiültetnie, cserépben is hagyhatja, volt már olyan vásárló, aki öt éven keresztül hordta a fenyőfát ki és be. Egyedül arra kell vigyázni, hogy délutáni napot ne kapjon a cserép, mert felforr a növény gyökere. Mindig arra ösztönzöm a vásárlókat, hogy ha nincs hova kiültetniük a fenyőfát, adják oda valamelyik óvodának, iskolának, rokonnak vagy barátnak – mesélte az óbecsei vállalkozó.

A fenyőfaültetvényen legtöbb kétszáz palántát ültetnek el (Kancsár Izabella felvétele)

A fenyőfaültetvényen legtöbb kétszáz palántát ültetnek el (Kancsár Izabella felvétele)

Kiss Róbert tapasztalatai szerint sokan azért szeretik az élő, gyökeres fenyőt, mert nem hullajtja a tűleveleit, és ünnep után a földlabdás példány kiültethető, a benti időszakot pedig átvészeli kevés locsolással. Benti helyiségben nem ajánlott nagyon meleg helyre tenni a fenyőfát.

– A vevők többnyire a lucfenyőt veszik, ez a klasszikus értelemben vett karácsonyfa. Nagyon keresik még a nordmann fenyőt. Nekem nincs helyem, hogy kineveljem a magvakból, ezért palántákat kell szereznem, de ilyen palántákat nehéz találni. A vásárlóink száma karácsony előtt évről évre növekszik, évente átlag húsz új vevő látogat el hozzánk. Tavalyelőtt például körülbelül százan vettek tőlünk fát, tavaly viszont már 120-an. Általában a másfél méteres fenyőket veszik, ezek a legideálisabbak és a legszebbek, de keresik az egy- és a kétméteres növényeket is, ritkán a két és fél, hárommétereseket is. Sokan szeretik, hogy helyi termelők vagyunk. Vannak igényes és kevésbé igényes vevők is. Vásárlóim szükségleteit figyelembe véve elég, ha 50–200 palántát ültetek el év közben – fogalmazott Kiss Róbert, aki hozzátette, hogy az idén drágultak a fenyőfák, 500-tól ezer dinárig példányonként. A metszett másfél méteres fenyőfák 2000 dinárba kerülnek, míg a nagyobb, szélesebb fenyőkért 4-5000 dinárt kell fizetni.

Nyitókép: Az óbecsei Kiss Róbert fenyőcsemeték nevelésével foglalkozik (Kancsár Izabella felvétele)