2026. augusztus 20., csütörtök

Összetartozás és emlékezés

Államalapítónkra és az újratelepítésre emlékeztek a szajániak

A szajániak még 2020-ban, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján döntöttek úgy, hogy szobrot állítanak Szent István királynak. Kezdeményezésüket az is ösztönözte, hogy az 1880 és 1901 között épült templomukat – tiszteletük jeléül – államalapítónkról nevezték el. A helyiek számára így a Szent István-nap többszörös ünnep: a megemlékezés mellett ekkor tartják a templombúcsút és a falunapot is. Az idei alkalom ráadásul különleges, hiszen Szaján újratelepítésének 220. évfordulójára is emlékeznek.

Az ünnepi szentmisét Ft. Csipak Csaba magyarcsernyei plébános mutatta be, aki prédikációjában kiemelte: az egyház a szenteket állítja az emberek elé példaképként.

Az emlékező szajániak (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)

Az emlékező szajániak (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)

‒ Géza fejedelem udvarában korán megjelentek a hittérítők. Szent István király meg akarta ismerni a keresztény hitet, megszerette Istent, és elmélyült kapcsolatot alakított ki vele. Országa gondjai és a rá nehezedő feladatok ellenére mindig talált időt az imára, és Isten szeretetében megerősödve oldotta meg a nehézségeket – fogalmazott Ft. Csipak Csaba.

A szentmise után az emlékező közösség elhelyezte a kegyelet virágait a templomkertben lévő szobornál. A Vajdasági Magyar Szövetség tanácsa nevében Jerasz Anikó és Kormányos Katona László tagok, a Magyar Nemzeti Tanács nevében pedig Tóth Ramóna koszorúzott. Kegyeletét rótta még le a szajáni VMSZ helyi szervezete, a helyi közösség, valamint a környező települések és önkormányzatok képviselői is. 

Alkalmi beszédet Tóth Zoltán, a szajáni helyi közösség tanácsának elnöke mondott (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)

Alkalmi beszédet Tóth Zoltán, a szajáni helyi közösség tanácsának elnöke mondott (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)

Ezt követően a vendégek átvonultak a művelődési házba, ahol Tóth Zoltán, a szajáni helyi közösség tanácselnöke mondott alkalmi beszédet. A tanácselnök kiemelte: a falunap minden esztendőben lehetőséget teremt arra, hogy a szajániak ne csak ünnepeljenek, hanem emlékezzenek is. Mint fogalmazott, ezen a napon azokra is gondolnak, akik előttük jártak, akik benépesítették a vidéket, otthont teremtettek családjaiknak, templomot és iskolát építettek, földet műveltek, gyermekeket neveltek, és a legnehezebb időkben is ragaszkodtak Szajánhoz. Kiemelte: közösségüket évszázadokon át a hit, az összetartozás és a szülőföldhöz való ragaszkodás tartotta meg.

‒ Szent István öröksége nem csupán a történelem része, hanem ma is fontos üzenetet hordoz. Arra tanít, hogy egy közösség akkor lehet erős és életképes, ha tiszteli múltját, ragaszkodik gyökereihez, ugyanakkor bölcsességgel és bátorsággal építi jövőjét. Az ünnep ezért nemcsak az emlékezés, hanem a hálaadás napja is. Hálával tartozunk mindazoknak az elődöknek, akik újratelepítették és felépítették Szajánt, majd több mint két évszázadon keresztül megtartották a közösségünket. Nekik köszönhetően maradt fenn a templom, az iskola, a nyelv, a kultúra és a hagyományok, valamint a közösséghez tartozás érzése – fogalmazott a tanácselnök.

Az ünnepen hálával emlékeztek mindazokra a nemzedékekre is, amelyek megőrizték a magyar nyelvet, a hitet, a kultúrát és a hagyományokat. Tóth Zoltán hangsúlyozta: az ő kitartásuknak, áldozatos munkájuknak és szülőföldjükhöz való hűségüknek köszönhető, hogy több mint ezer évvel Szent István után Szajánban ma is magyar szóval köszönthetik egymást, és közösen ünnepelhetnek. A helyi közösség elnöke felidézte azt is, hogy Szaján ősei több mint kétszáz évvel ezelőtt teremtettek új otthont ezen a vidéken, és közösségüket Szent István oltalma alá helyezték. Mint mondta, 220 évvel később ugyanazon a napon, ugyanazon közösség tagjaiként ünneplik államalapító királyunkat, a falut és az elődök örökségét.

‒ A 220 éves évforduló nem pusztán egy szám: mögötte emberi sorsok, családok és nemzedékek állnak. Ez a 220 év munkát, küzdelmet, örömöt és veszteséget is jelentett. Szaján történetében békés és gyarapodó időszakok éppúgy voltak, mint háborúk, nélkülözés, elvándorlás és más történelmi megpróbáltatások, mégis megmaradt, mert mindig voltak emberek, akik hittek benne: emberek, akik itt akartak élni, családot alapítani, földet művelni és gyermeket nevelni, és akik számára Szaján nem egyszerűen egy pont volt a térképen, hanem az otthonuk – hangsúlyozta Tóth Zoltán.

A kultúrműsort a házigazda Bokréta néptáncegyüttes felcsíki táncokkal nyitotta meg (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)

A kultúrműsort a házigazda Bokréta néptáncegyüttes felcsíki táncokkal nyitotta meg (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)

A Szent István-napi rendezvényt a szajáni helyi közösség, a nagykikindai önkormányzat, valamint a tartományi művelődési, tömegtájékoztatási és vallási közösségi titkárság támogatásával 10. alkalommal szervezte meg a helybéli Ady Endre Művelődési Egyesület – hallottuk Benyócki Sárától, az egyesület elnökétől.

– Ez az ünnep nagyon megerősíti a közösségünket a hitében és összekovácsolja azt – nyomatékosította az elnöknő. 

Este a Kolping-házban (Dalovića utca 26.) bemutatják Jenován Flórián Te vagy árva szívem anyja – A Mária-lányság hagyománya Szajánban című könyvét.

A pénteki program 18 órakor a szajáni helyi közösség tanácsának ünnepi ülésével kezdődik, 20 órától pedig az aradi Intercity együttes szórakoztatja a közönséget a tűzoltólaktanya udvarában. Szombaton ugyanide retró estre várják a fiatalokat és a szórakozni vágyókat, a jó hangulatról DJ Greguss gondoskodik. Vasárnap az egész napos kirakodóvásár mellett Palatinus Endre és zenekara esti koncertje zárja a hétvégét. A rendezvények nyitottak, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: A Szent István szobornál a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsa nevében Jerasz Anikó és Kormányos Katona László tagok koszorúztak (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)