A csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület nagytermében csütörtök este alkalmi fogadással köszöntötték Süli Zoltánt, a helyi Rákóczi férfikórus tagját és titkárát, akit a budapesti Rákóczi Szövetség Kun Ferenc-díjjal tüntetett ki. Az elismerést a közösségért végzett több évtizedes, elkötelezett szolgálatáért, valamint a csókai magyar kulturális élet építésében betöltött meghatározó szerepéért ítélték oda.
Süli Zoltán a jelenlévőknek elmondta, hatalmas megtiszteltetés számára a díj és úgy érzi, hogy ez nem csupán az ő érdeme, hanem ezzel a csókai Rákóczi Férfikórus munkáját is elismerik. Kiemelte, hogy Vajdaság területéről egyedül ő részesült ebben a kitüntetésben, ami tovább növeli az elismerés értékét.
Gergely Árpád felvétele
Süli Zoltán több mint négy évtizede aktív alakja Csóka művelődési életének. Mint mondta, egy jó barátja hívására került az egyesületbe, és mivel mindig is szerette a magyar nótát, azonnal otthon érezte magát.
– A génjeimben is benne volt ez – mesélte. – A háború után nagyapám Tiszaszentmiklóson a kultúrkör elnökeként tevékenykedett, így volt mire alapoznom, mert ő is szeretett énekelni, ugyanakkor nagy hatással volt rám Cs. Simon István költő közéleti szerepvállalása is.
Süli Zoltán elmesélte azt is, hogy régen egyáltalán nem volt könnyű működtetni a magyar művelődési egyesületeket.
– Megengedték ugyan a magyar kultúra ápolását, de nemigen támogatták. Sőt, igyekeztek visszafogni minket, de mi nem adtuk fel, és harcoltunk a jogainkért – emlékezett vissza és hangsúlyozta, hogy mindig is arra törekedtek, hogy megfeleljenek egymásnak, a magyarságnak és a közérdeknek.
Gergely Árpád felvétele
– Úgy éreztük, hogy ez Csókán különösen fontos – jegyezte meg.
Beszélt arról is, hogy a Rákóczi Férfikórus 2012-ben vált önálló egyesületté és szerinte a különválás fejlődést eredményezett, annál is inkább, mert több lehetőségek nyílt a pályázati támogatások elnyerésére.
– A támogatóink is arra biztattak, hogy váljunk önállóvá, mert így több helyről pályázhatunk.
Az önállósodást követően rögtön sikerült olyan magyarországi támogatókat találnunk, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Rákóczi-szobrot állítsunk a csókai Szentháromság római katolikus templom elé. A szobor erdélyi tölgyfából készült, amit a Maroson úsztattak le az erdélyi barátaink, majd a Tiszán érkezett Adorjánig. Ott faragták ki II. Rákóczi Ferenc alakját életnagyságban – idézte fel Süli Zoltán és elmesélte, hogy az alapzatot a férfikórus tagjai készítették el.
– A szoborra azóta is vigyázunk, karbantartjuk, és tisztelettel őrizzük az erdélyi fejedelem emlékét – magyarázta, majd a kórusról szólva elmondta, számos fellépést és rangos elismerést tudhatnak maguk mögött, de számukra a legemlékezetesebb mégis a 2002-es budapesti szereplés volt.
– Deutsch Tamás meghívására az Országház és a Rákóczi-szobor előtt énekelhettünk. Felejthetetlen élmény volt – mondta.
Amikor arról kérdezem, hogy mi lehet férfikórus sikerének és a hosszú fennmaradásának a titka, azt mondja, hogy ő az összetartozásban látja.
– Különböző emberek vagyunk, mindannyian más területen dolgozunk, de az éneklést mindannyian szívből szeretjük. Ez tart össze minket, no meg a magyarságunk – mutatott rá.
Az utánpótlás kérdését azonban már kevésbé látja derűsen.
– Sajnos nehezen tudjuk megszólítani a fiatalokat. Van ugyan néhány köztünk, de a mai generáció már nem vállalja úgy ezt a hivatást, mint mi tettük évtizedeken át.
– Fogyatkozunk. A nyolcvanas években még 18 taggal működött a kórus, ma már csak 10–11-en vagyunk, de nem adjuk fel. Az idén is helytálltunk, és szép eredményeket értünk el – tette hozzá és elmesélte, hogy különösen emlékezetes élmény volt számukra, hogy felléptek Borsiban, II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén és kastélyában, majd pedig ellátogattak Kassára, az erdélyi fejedelemnek a Szent Erzsébet dómban lévő végső nyughelyéhez is.
A Rákóczi Férfikórus jövőre ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, amelyet erdélyi, magyarországi és felvidéki barátaikkal együtt szeretnének megünnepelni.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
