2024. december 7., szombat

A jelenért és az utókorért

A 153 évvel ezelőtt megálmodott kúlai Népkör ma a helyi magyarság központja

A kúlai Népkör 1868-ban abból a célból alakult, hogy a helyi magyar ajkú lakosságnak székházat biztosítsanak. Két évig bérépületben működött, majd 1870-ben került a mostani székhelyére. Goga Zsolt, a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ elnöke elmondta, büszkék arra, hogy ilyen hosszú ideig sikerült fenntartani az egyesületet, és arra is, hogy nem csökken az érdeklődés a gyerekek és a fiatalok körében a néptánc, a népi ének és más hagyományőrző foglalkozások iránt.

Az egyesület első emberével az elmúlt évben megvalósult tevékenységekről, az újításokról és a tervekről beszélgettünk. Bevezetőjében elmondta, tekintettel arra, hogy a 2019-es év volt az egyik legsikeresebb a kitűzött célok megvalósításában, a múlt évben ugyanazokat a célokat tűzték ki, ugyanazokra a versenyekre és szemlékre készültek fel, hiszen a legfőbb cél megőrizni a szokásokat és a hagyományokat az utókor számára.

– Minden versenyen megjelentek a szakcsoportok, így a táncosok, a kézimunkázók, a színjátszók, a versmondók is, viszont márciustól jött a koronavírus, jöttek a szigorítások. Az iskolák áttértek az online oktatásra, mi viszont a gyerekekkel nem tudunk így dolgozni, csakis élőben, személyesen. Valamikor május folyamán, amikor kicsit lazultak a korlátozások, lassan újraindult az élet a Népkörben is. Május közepén újra bejöttek a gyerekek, ismételtük ugyanazokat a koreográfiákat, amelyeket elkezdtünk az év elején, de mivel az egész múlt év a járvány jegyében zajlott, ezért a csoportokkal már nem tudtunk a megszokott ütemben dolgozni. A szemlék és a versenyek zömét lemondták, de ennek ellenére is sikerült online részt venni néhány rendezvényen, és pár eseményt is megszerveztünk – sorolta beszélgetőtársunk.

Goga Zsolt, a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ elnöke (Paraczky László felvétele)

Goga Zsolt, a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ elnöke (Paraczky László felvétele)

Goga Zsolt elmondta, márciusban és áprilisban a művelődési egyesület önkéntesei (is) segítettek a 65 éven felülieknek a napi szükségletek kielégítésére szolgáló termékek, illetve gyógyszerek beszerzésénél. Júniusban átadták rendeltetésének az épület új tetőterét, tüzet gyújtottak a Nemzeti összetartozás napján, megszervezték a Magyar Szó élőújság- és közösségi találkozót, augusztusban pedig a néptánc csoport tagjai felléptek a Szent István-napi ünnepi szentmisén a 250. fennállását ünneplő Szent György katolikus templomban. Szeptemberben a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületével közösen igen tartalmas hétvégét szerveztek a gyerekeknek, amelyek fő témái a versmondás mellett a néptánc, a különböző játékok és ének volt, decemberben pedig házhoz ment a Népkör télapója.

− Tavaly 13. alkalommal kellett volna megszervezni a Hagyományőrző Napok rendezvénysorozatot, amelyet megtartottunk ugyan, de teljesen más formában.

Elmaradt a hatalmas érdeklődést kiváltó főzőverseny, ahol általában 40-50 bográcsban rotyog a finom pörkölt, viszont a gyerekek számára különböző műhelymunkákat, hagyományos játékokat szerveztünk, amit mindannyian élveztek. Nagyon büszkék vagyunk amatőr színjátszó csoportjainkra, hiszen mindig jól szerepeltek a különböző szemléken, határon innen és túl. Az egyesület három néptáccsoportja szintén eredményesen dolgozik, a felnőtt- és a középső csoportot Patyerek Csaba, a legkisebbeket pedig Hugyik Karolina vezeti. Fontos megemlíteni, hogy már a legfiatalabbakat, azaz az ovisokat is igyekszünk bevonni a közösségi munkába. Számukra a játszás mellett különböző műhelymunkákat szervezünk, amelyek keretében az oktatók vezetésével érdekes dolgokkal foglalkoznak: rajzolnak, sütnek, főznek, maszkokat készítenek. Meg kell említeni még azt, hogy mintegy 6500 könyvből álló saját könyvtárunk van. Végül tudni kell, hogy a Népkör az itteni magyarság központja, bárkinek valamilyen gondja, baja van, az általában hozzánk fordul, megbeszéljük a dolgokat és azt, hogy kinek milyen módon tudunk segíteni – fogalmazott az egyesület elnöke.

Goga Zsolt elmondta, büszke arra, hogy sikerült bővíteni az épületet, tavaly új tetőteret adtak át. − Minden évben bővülünk, legutóbb új irodákkal, két új szobával és egy hatalmas raktártérrel. Több helyet kaptunk az alsó részben, ahol leginkább az asszonyok dolgoznak. A gyerekek a kisteremben próbálnak, ha kell, a nagytermet is használhatják. Az épületben külön irodája van a Vajdasági Magyar Szövetségnek, a falugazdásznak és van egy nagy konferencia termünk, az alsó részben pedig az egyesület irodája működik. Csaknem teljesen felújítottuk a konyhát is, utóbbihoz még a tűzhelyet, az elszívót és az edényeket szeretnénk beszerezni. Ha sikerül megfelelő eszközökhoz jutni, akkor az alsó részt is szeretnénk felújítani. Büszkék lehetnek a kúlaiak a művelődési házra, amely szerintem a környéken a legszebb és a legkorszerűbb épület – mondta az egyesület elnöke.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás