Áprilisban jelentős károkat szenvedtek a Közép-Bácska területén található gyümölcsösök (is). A fagy és az alacsony hőmérséklet visszafordíthatatlanul befolyásolta a virágzási folyamatot, ami jelentősen kihat a hozamra. A terepen a gyümölcstermelők és a szakemberek, köztük a Verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat szakértői folyamatosan felügyelik a helyzetet.
Tamara Pavlica, szőlész-borász mérnök, a verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat tanácsadási osztályának dolgozója lapunknak elmondta, a klímaváltozás hatásait nem csak az emberek és az állatok, hanem a növényvilág is megsínyli. Szerinte a magas és az alacsony hőmérséklet egyaránt korlátozó tényező bizonyos gyümölcsfajok termesztésénél.
− Térségünkben gyakoriak a késő tavaszi fagyok, amelyek negatív hatással vannak az összes gyümölcstermésre, különösen a korai gyümölcsfajták esetében, illetve azoknál, amelyek korán virágzanak. Fontos tény, hogy minden gyümölcsfajnak a számára leginkább megfelelő agroökológiai körülményeket illetően vannak bizonyos követelményei, amelyeket a gyümölcsfaj kiválasztásánál (szinte kötelezően) szem előtt kell tartani. Csakis így garantálható a hosszú távú gazdasági haszon, mert megakadályozhatók károk, ez esetben a fagykárok – emelte ki a szakember.
Az alacsony hőmérséklet megjelenése nagy károkat okoz a növény vegetatív és reproduktív szerveinél is, a gyümölcsösök esetében leginkább a gyengén/alacsonyan növekvő alanyok gyökerét veszélyezteti, mivel azok sekélyen találhatók a talajban. Így például az M9-es alma alany jelentősen károsodhat, ha a talaj hőmérséklete –10 fok alá süllyed.
– Összehasonlításképpen elmondanám, hogy a mandula, az őszi- és kajszibarack sokkal érzékenyebb a hidegre, mint például az alma, a körte, a meggy, a cseresznye vagy a szilva. A fagy károsító hatása a sejtekből történő vízelvonáson alapszik és a szöveteket a jégkristályok kialakulása teszi tönkre. Jégkristályok a sejtek közötti térben, valamint a sejten belül is keletkezhetnek, s míg az előbbi enyhébb károkat okoz, addig az utóbbinál súlyos elfagyáshoz vezethet. Mindez főleg a kajszibarackra jellemző, de itt vannak még a korai virágzású cseresznye, meggy, körte és mandula is. Vidékünkön több olyan fajt ismerünk, amely ellenállóbb a fagyra és a hidegre. A szilvafajták közül például a Besztercei sokkal ellenálóbb, mint a Stanley, az almafajtáknál a Gala ellenálóbb, mint a Red delicious, a körték esetében mondhatjuk, hogy a vilmoskörte a legellenálóbb, a diónál a Champion ellenálóbb, mint az Eszterházi – magyarázta a mérnök.
Kiemelte, hogy a késői tavaszi fagyok megjelenésének az idén a sárgabaracknál, Vajdaság egyes régióiban pedig az éppen virágzó szilva- és körteültetvények esetében már jól kivehető következményei vannak.
– A legalacsonyabb hőmérsékletet a verbászi szakszolgálathoz tartozó területen mácius 25-én –5,5 fokot, míg április 8-án –4,1 fokot mértek. Ami a következményeket illeti, az már most biztos, hogy a Red delicious almafajtánál mintegy 60 százalékos terméskieséssel kell számolni. Más gyümölcsfajok esetében egyenlőre nincsenek pontos adataink, de a legnagyobb kár szerintem a kajszibaracknál lesz – mondta a verbászi szakember.
Tamara Pavlica hozzátette, a hőmérséklet emelkedésével majd kiderül, hogy mekkora területen és milyen gyümölcsfajok szenvedtek kárt, véleménye szerint azonban a rövid ideig tartó fagyot a legtöbb esetben kiheverik a gyümölcsfák.
