Tóth Zoltánt, a szajáni helyi közösség elnökét először 2017-ben még közvetlen szavazással választotta meg a falu lakossága, és egyedül, mint kenéz állt a falu élén. A helyi közösségekről szóló új törvény alapján tavaly augusztusban tartottak tanácsválasztást a faluban. Azóta háromtagú tanács irányítja a falut Tóth Zoltán elnök vezetésével.
– Nincs szükség nagyobb létszámú tanácsra, mert nehéz összehívni az üléseket. Hárman elegendőek vagyunk a döntések meghozatalához, hiszen korábban húsz évig egyedül a kenéz döntött a falu ügyeiről Nagykikinda önkormányzatával egyetértésben. Községünkben a faluelnököket hívták kenézeknek, szerbül kneznek. A falunkban minden szükséges intézmény működik, van egészségházunk napi négyórás orvosi rendeléssel, gyógyszertárral, fogászattal, ami heti két alkalommal rendel. A Móra Károly Általános Iskola az MNT részéről kiemelt státust kapott, magyar nyelven folyik az oktatás, és jól felszerelt az intézmény. Az iskola pályázott a falak hőszigetelésére és az informatikai szaktanterem korszerűsítésére. Az utóbbi időben minden évben született a faluban nyolc–tíz gyerek, ami reményt ad, hogy meg tudnak maradni a tagozatok, nem lesz szükség összevonásra. Az elmúlt három év decemberében élő fenyőt adományoztam az újszülött gyerekeknek. Az óvodába húsz gyerek jár – mondta Tóth Zoltán, és így folytatta:
– Nagy művelődési házunk van, sajnos nincs kihasználva, hosszabb szünet után nehéz felfűteni a rendezvényekre. Ennek ellenére például októberben megtartottuk az amatőr színjátszók 25. találkozóját. Ez a többnapos szemle jól sikerült. Van könyvtárunk, ami heti két alkalommal várja az olvasókat. A civil szervezetek a lehetőségekhez mérten aktívan dolgoznak. Az Ady Endre Művelődési Egyesület nagy múltra tekint vissza, jövőre lesz 75 éves. Szaján nagy területen fekszik, széles, hosszú utcákkal, vetekszik Zenta méretével. Bármilyen kommunális infrastruktúrába akarunk befektetni, óriási költségekkel kell számolnunk. Ideje lenne például kicserélni a régi és elavult azbesztbeton vízvezeték-hálózatot. Amikor kiszámolták a szakemberek, hogy mibe is kerülne az ivóvízhálózat felújítása, leesett az állunk, a munkálatok költségei meghaladják a 100 millió dinárt. Fogyatkozó lélekszámú falunk ekkora beruházásról egyelőre nem is álmodhat – fogalmazott a helyi közösség elnöke.
Tóth Zoltán (Fotó: Gergely József)
A BÁNÁTI SZIKESEN
– Működik a falugazdász-szolgálat, Csókáról Erdélyi Imre agrármérnök jár Szajánba is, és szaktanáccsal látja el a gazdákat. A gazdaságok bejegyzésében nyújt értékes segítséget a földműveseknek. Az állatorvosi magánrendelőt a nagykikindai Ács Árpád állatorvos működteti. Pék, fatelep, néhány vegyeskereskedés működik a faluban, a lakosság alapellátása megoldott. Sporthorgász-egyesületünk is van, aktívak, eredményesek a gyerekek a Jó Pajtás horgászversenyein. A Szerbiai Kolping Társaság tevékeny a faluban, tanfolyamokat tartottak. Az önkéntes tűzoltótestület aktív, összetartó társaság, csakúgy mint a nyugdíjasok – mesélte Tóth Zoltán, hozzátéve, sajnos a járvány visszavetette a társadalmi életet a faluban is.
– Minden évben megünnepeljük a Föld napját, fásítási akciókat szerveztünk, 600 szilfát kaptunk a Vajdaság Erdei Közvállalattól. A futballpálya környékét fásítjuk, a vadász-halász turizmusban látunk lehetőséget, ehhez a természetes környezetünket meg kell óvni. Sajnos, Szaján környékén a szikes legelőket olyan vidéki bérlők veszik ki, akik feltörik az ősgyepet, amivel megváltoztatják az eredeti természetes környezetet, és csökken a vadállomány élőhelye. Nyaranta megszervezzük a hagyományos aratóünnepséget Péter-Pál napját követő hétvégén. Tavaly lett volna a 25. aratóünnepség, de a járvány miatt elmaradt. Július végén szervezzük meg a Szerbiai Kolping Társasághoz tartozó szajáni Szent István Kolping-család nemzetközi főzőversenyét, amelyre tavaly már nyolcadik alkalommal került sor. Augusztus 20-án tartjuk meg a falunapot az Ady Endre Művelődési Egyesülettel karöltve, népes rendezvény szokott lenni. A templomunk udvarán 2020-ban avattuk fel Szent István mellszobrát. Tavaly ünnepeltük az 1881-ben elkészült, Szent István király tiszteletére felszentelt római katolikus templomunk 140. évfordulóját – újságolta a falu első embere.
A szűrt ivóvizet szolgáltató ökökút is a falu védőszentjének, Szent Istvánnak a nevét viseli (Fotó: Gergely József)
FALUFEJLESZTÉS, FALUSZÉPÍTÉS
– Múlt év elején a művelődési házban új, jól felszerelt konyhát alakítottunk ki a régi fűtőhelyiségben. A beruházást a helyi járulékból megtakarított pénzből finanszíroztuk, mintegy másfél millió dinár értékben. A felszerelés beszerzését még más forrásból kell megoldanunk – számolt be a fejlesztésekről a szajáni helyi közösség elnöke. – Jelentősebb beruházásunk volt még a Đuro Đaković utca felújítása, ahol 1,2 kilométer hosszúságban 4 méter széles új aszfaltburkolat készült el. Az útjavítást a nagykikindai önkormányzat költségvetéséből fedeztük, mintegy 5 millió dinár összegben. Ez az útszakasz forgalmas, itt van az iskola és óvoda is. Az egészségház és a művelődési ház között, a parknál kialakítottunk egy gépkocsiparkolót, hogy a rendezvényekre érkezők ne a forgalmas főút mellett parkoljanak. A parkoló 800 000 dinárba került, amit szintén a községi büdzséből különítettünk el. Régi álmunk részben megvalósult, miután a Szabó utca folytatásában a Zombori-tanyánál a halastó melletti utat Tiszahegyesig a tartományi mezőgazdasági titkárság támogatásával 13 millió dinár értékben 1,2 kilométer hosszúságban zúzott kővel, murvával szórtuk le. A két falu, Szaján és Tiszahegyes között egyébként ez a legrövidebb út. Maradt még egy 500 méteres szakasz, amit az idén hasonló módon tervezünk járhatóvá tenni – mondta Tóth Zoltán, aki hozzátette, hogy jelentős támogatásban részesítik a sport-, az egyházi és a civil szervezeteket. Éves szinten ez az összeg eléri a helyi közösség költségvetésének a harmadát, vagyis közel másfél millió dinárt tesz ki.
