A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság szombaton Újvidéken, a tartományi kormány tanácstermében tartotta meg a magyar tudomány napjának szentelt szakmai találkozót. Az idén a jog, erkölcs, jogállamiság és társadalom összefüggéseinek témája volt napirenden. A hazai kutatók mellett Magyarországról is érkeztek neves szerzők.
Szalma József akadémikus, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnöke elmondta, minden év novemberében megtartják a magyar tudománynapi tanácskozást, minden alkalommal egy-egy olyan közös témával, ami nemcsak a tudományt, hanem a társadalmat is foglalkoztatja.
– Az idei tanácskozás témája a jogállamiság kérdése, ami jelenleg nagyon aktuális. Az időszerűsége ennek a kérdésnek abban is megnyilvánul, hogy a jogállamiság az egyik fontos feltétele az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak. Tavaly és két évvel ezelőtt is egy ezzel kapcsolatos témát választottunk. A jogállamiság olyan követelmény, ami mindenkit érdekel, és mindenkinek az érdekében van. Az állampolgároknak, a társadalom egészének, az oktatásnak, a kultúrának, és természetesen magának az államnak is – fejtette ki Szalma József.
Mészáros Zoltán, Prugberger Tamás és Szalma József (Fotó: Dancsó Áron)
Prugberger Tamás, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanára előadásában a jogállamiság problémájáról beszélt.
– Ez most egy nagyon aktuális kérdés az Európai Unió részéről, de csak a saját szempontjából nézi, ugyanis nagyon centralizálni akar, a tagállamoktól egyre több hatáskört akar elvonni, és gyakorlatilag a jogállamisággal fenyegetőzik. Azokat az államokat, amelyek meg akarják tartani a saját nemzeti identitásukat és nem szeretnének egészen betagolódni egy centrális nagy államba, azzal zsarolja, hogy nincs náluk jogállamiság, és ehhez köti a pénzügyi támogatásokat. A jogállamisági probléma teljesen félreértelmezett az EU részéről. Az állam egy olyan jogforrási rendszer kell hogy legyen, amely összhangban van az embereknek az akaratával, és ez ma a jogállamiságnak ebben a formájában, amit az Európai Unió annak akar tartani, egyáltalán nem áll fenn – mutatott rá Prugberger Tamás.
Suchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense előadásában az energiajog és a jogállamiság kapcsolatával foglalkozott.
– Meg kell vizsgálni azokat a kérdéseket, hogy az egyes államoknak milyen mozgásterük és lehetőségük van mind a nemzeti jogokban, mind a nemzetközi színtéren ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak fellépni, valamint megfelelően érvényesítsék az érdekeiket az energetika területén. Legnagyobb kihívása az idei évnek, hogy az energiaárak hogyan határozzák meg a mindennapi életünket, tehát aktuális kérdés, hogy egy uniós tagállam mit tehet, hogyan tud fellépni ebben a helyzetben, milyen jogai és lehetőségei vannak – fogalmazott Suchy Róbert.
Az egész napos tanácskozáson mintegy 20 társadalomtudományi, természet- és műszaki tudományi előadás hangzott el.
