Stojšić Erdélyi Klára életében is fordulópontot jelentett az elmúlt másfél éves, járvánnyal terhelt időszak, de nem tétlenkedett, miután a munkahelyét fel kellett adnia. A kedvenc időtöltése, mondhatni, a hobbija lett a család egyik bevételi forrása. Régi, jól bevált receptek alapján, gondos odafigyeléssel készült befőtteket és szószokat árul, termékeivel Home made, magyarul Házi készítésű néven találkozhatnak a vevők. Az alapanyagok többségét igyekszik családi segítséggel a kertben megtermelni, a termékei népszerűsítésében az egyik leglátogatottabb közösségi portál, a Facebook felületét használja, illetve szülőfaluja, Pacsér nyárbúcsúztató gasztrorendezvényén, a rétesfesztiválon is bemutatkozott velük.
– Tíz éve lett az éves rutinom része a szezonális gyümölcsökből, zöldségfélékből főtt lekvárok, befőttek és szószok készítése. Miután múlt évben a Covid miatt kialakult helyzetben felmondást kaptam a szabadkai munkahelyemen, jött az ötlet, hogy a családom közreműködésével piacra lépjek ezekkel a finomságokkal – kezdte a beszélgetést a pacsériak számára Klárikaként ismert talpraesett családanya, aki azt is elmesélte, hogy milyen általa készült termékekkel tudnak a vásárlói változatos színáranyalatot belevinni a családi étkezésbe.
Stojšić Erdélyi Klára a leánya, Teodora segítségével a pacséri rétesfesztivál forgatagában kínálta a termékeit
– Paradicsomból készült önteteket kínálok a vásárlóimnak. Ezt igény szerint ketchupként is lehet használni, de pácként is tudják tálalni tésztaféle vagy hús mellé. A Topolyai Mezőgazdasági Iskolában általános szakon tanuló nagyfiam kacsingat a kertészet felé és a borászat irányába is, ő termeli az alapanyagként használt paprikát és paradicsomot, több fajtával is kísérletezik. Így például a koktélparadicsommal is, amit úgy árusítok, hogy leöntöm a kis „golyócskákat” a paradicsomból készült alapszósszal, még forró állapotában, majd rácsavarom az üveg tetejét. A fűszerként használt növényeket is megtermeljük a kertben gyermekem közreműködésével, ő az, aki gondozza és szedi le. Rám marad a feldolgozás. Egyedül a hagymát vásárolom. Emellett körtéből, félig érett, magvaváló szilvából készült dunsztokat is kínálok, és cukorral, valamint cukor nélkül főtt lekvárokat. A szilvásunk ettől az évtől már biztosítja az alapanyagot. El kell árulnom, hogy a legkelendőbbek a cukor nélkül készült lekvárjaim, amit főleg szilvából készítek. Az igazi, gyümölcsből készült, házi jellegű lekvárjaimhoz minimális adag tartósítószert adok. Ugyan kupakkal együtt értékesítem, de eladáskor minden vevőmnek felhívom a figyelmét arra, hogy odahaza vegye azt le. A lekvárnak ugyanis hosszabb tárolás közben szellőznie kell, biztosan sokan emlékeznek arra, hogy a régi öregek rongydarabokkal takarták le a lekvár tetejét. Ez különösen azoknak fontos, akiknek nincs a befőttek eltevésére megfelelő kamrájuk. Egyébként például a szilvalekvár főzését két napra osztom be. Első nap csak tartósítószert adok hozzá, semmi mást. Amennyiben cukorral készül, azt csak másnap adom hozzá, a már előre megfőzött állagtól, a szilva érettségi fokozatától függően tudom beállítani a cukor mennyiségét. Egy biztos, hogy standard receptem nincs, az alapanyaghoz alkalmazom a készítés módját, idejét – tudhattuk meg az eladásra ízlésesen és étvágygerjesztően előkészített üvegcsék tartalmáról.
Klárika azt is elárulta, hogy a csomagolások díszítésére is gondot fordít.
– Nagylányom rég megunt, műanyagból, fából készült kis bizsu ékszereit, nyakláncait, karkötőit, hajcsatjait is belekombinálom a fedelek díszítéshez, ami, úgy veszem észre, vonzza a vevői tekinteteket. Az üvegekkel nincs gondom, a vevőim, a környékbeliek tudják, hogy ezzel foglalkozom, ezért vannak, akik már befőttesüveggel érkeznek hozzám vásárolni, vagy visszahozzák a kiürült tárolókat – tudtuk meg Stojšić Erdélyi Klárától.
