Egy héten át élettel telt meg az oromi szélmalom környéke, és nem is akármilyennel! A XI. Malomfesztivál alkotótáborai a múlt szombaton kezdődtek, és szerdán értek véget a bemutatókkal, ami egyben a fesztivál nulladik napja is volt. Csütörtökön, pénteken, szombaton pedig egymást érték a programok a szalmabálas, a környéken egyedülálló rendezvényen, melynek hangulata egyedi, és ezzel az egyediséggel, a szeretettel teli, toleráns, gyermek-, környezet-, és állatbarát hozzállással nincs olyan, akinek a szívébe ne lopta volna be magát. Épp emiatt és a változatos, sokszínű programok és a befogadó környezet miatt évről évre töretlen a népszerűsége, és aki egyszer részt vett, biztos, hogy visszavágyik ide, ahol mindegy, hogy milyen a frizurád, vagy mit viselsz, csak a szívedben legyél jó, ha meg még ez se megy tökéletesen, akkor ott biztos hogy feltöltődsz.
Lapunkban minden egyes nap olvashattak a fesztiválról, arról, hogy napközben gyermekprogramok sokasága, műhelymunkák, kerekasztal-beszélgetések várták a kilátogatókat, este pedig öt színpadon dübörgött a változatos zene. A tűzzsonglőröket se hagyhatjuk ki a felsorolásból, akik minden este különleges hangulatot teremtettek, de aki épp nyugalomra vagy semmittevésre vágyott, fürdőzhetett, vagy elnyúlhatott a chill sátorban is. Nem is teszünk kísérletet rá, hogy meghatározzuk a fesztivál jellegét, hisz az egyszerűn csak egyedi, tájba simuló és szívhez közeli.
Horváth Tamást, az egyik szervezőt is sikerült szóra bírni, akit fő szervezőnek gondoltunk, de hangsúlyozta, hogy ez egy csapatmunka, sok-sok szervezővel és még több önkéntessel, tehát ő is egy a sok szervező közül. A szerénység és alázat az, ami az egyik titka lehet ennek a fesztiválnak a gondosan tervezett rengeteg program mellett. Helyiként és látogatóként azt tapasztaltam, hogy nagy változások történtek a fesztivál életében, ami rendjén is van. Tamástól azt is megtudtam, hogy ő, mint egykori alapító tag, szervező, hogy gondolkodik erről.
– Attól függetlenül, hogy alapító vagyok-e vagy sem, a Malomfesztiválon minden szervező főszervező, nincsenek kategóriák. A Wemsical Serbia Ifjúság és Kulturális Egyesület elnökeként én írok alá, és intézem a pénzügyeket és a szerződéseket, de ugyanolyan szervező vagyok, mint a csapat összes többi tagja. Ez az egyik nagy érdeme a fesztiválnak, hogy tizenegy éve itt vagyunk, és mindezt önkéntes alapon valósítjuk meg – hangsúlyozta Tamás. – Ez úgy indult 2014-ben, hogy még nem volt Wemsical, azt csak az első fesztivál után hoztuk létre. Ha onnan indulok ki, hogy az első színpadunk átjáróként szolgál, és a malom környékén a cirkusztól kezdve az Etnocampen át már saját színpadokkal rendelkezünk, akkor ez sokat elmond, de ha időrendi sorrendben haladunk, akkor elmondhatom, hogy mindig az volt a célunk, hogy a malom szépséges környékét hogyan tudnánk még inkább felépíteni, tartalommal megtölteni. Így a legelső kezdeményezésünk volt az Akácos színpad, majd megépítettük a konyhánkat, az Etnocamp fesztiváltól kaptuk a mi Etnocampünk tetőszerkezetét, két épített vizes blokkunk is van már azóta. Ha ezt a vonalat nézem, ez már egy nagyon nagy fejlődés. Jövőre szeretnénk egy százötven férőhelyes étkezőt is létrehozni – mondta Tamás, aki arról is szót ejtett, hogy a helyiek, akik ingyen léphetnek be a fesztivál területére, évről évre egyre inkább bekapcsolódnak a fesztivál életébe és lüktetésébe, ahol mindenki megtalálhatja a saját kis zegzugát. – Tavaly már meg is duplázódott azon szálláshelyek száma a faluban, ahol a fesztiválozó családok, fellépők is megszállhatnak, ez is sokatmondó. – Nagy tervünk, hogy a templomban is legyen majd egy klasszikus koncert – mondta Tamás, aki ezzel is rámutatott arra, hogy egyre kifinomultabb a viszony a Malomfesztivál és a helyi lakosság között. Tamást arról is faggattuk, hogy mivel ebben az évben sok, számunkra ismeretlen előadó is van, féltek-e attól, hogy világhírű előadók híján kevésbé lesz vonzó a fesztivál? Bár így a végén azt is illik elmondani, hogy a fellépők mindegyike világszínvonalú volt és a világhírnév már csak idő kérdése.
– A tavalyi évet egy hihetetlenül nagy anyagi mínusszal zártuk, és többek között ez is volt az oka annak, hogy úgy döntöttük, a Malomfesztivál nem feltétlenül nagy sztárokat kell, hogy bemutasson. Érdekes módon, attól függetlenül, hogy zenekar ismert-e vagy sem, minden koncertünk előtt telt ház van, élvezik és dicsérik a zenét! Idén célunk volt, hogy azokat a zenekarokat hívjuk meg, akik ezt a közösséget szeretik és támogatják – mondta Tamás, majd hozzátette a legfontosabbat:
– Nagyon hálás vagyok, és nagyon tele van a szívem, mert kezdetben azért volt idegeskedés és kapkodás - bár ez nem látszott - a fesztivál második napjára már az egész csapat felszabadultan tudott mosolyogni, a gyümölcs beérett.
Nyitókép: A környék legkülönlegesebb fesztiválja az oromi Malomfesztivál (Molnár Edvárd felvétele)
