2024. április 21., vasárnap
1848–49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Összefogás és bizalom

A márciusi ifjakra emlékeztek Óbecsén, Magyarcsernyén, Szenttamáson, Nagybecsjkereken és Muzslyán

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc, nemzeti ünnepünk alkalmából Vajdaság-szerte megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak. Tegnap és tegnapelőtt többek között Óbecsén, Magyarcsernyén, Szenttamáson, Nagybecskereken és Muzslyán tisztelegtek a márciusi ifjak előtt, ma pedig a magyarittabei és bácskossuthfalvi központi megemlékezés, valamint a szabadkai központi ünnepség mellett Bácskertesen, Gomboson, Nagykikindán, Törökbecsén és Zomborban is fejet hajtanak nemzetünk hősei előtt. 

ÓBECSE: LÉLEK S SZABAD NÉP TESZ CSUDA DOLGOKAT

Ünnepi megemlékezést tartottak tegnap délben Óbecsén a Petőfi-szobornál az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom tiszteletére a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola, az óbecsei Népkönyvtár és a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör közös szervezésében. 

– Tizenkét évvel ezelőtt, 2012-ben, Vajdaságban, Óbecsén állítottuk fel az első egész alakos Petőfi-szobrot. Itt tisztelgünk most az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom, valamint Petőfi Sándor emléke előtt, aki tollal és karddal védte népe szabadságát és máig vitatott, melyik fegyvere volt hatékonyabb. Az, hogy ércbe öntve, közterületen is közöttünk él Petőfi, azt jelzi, hogy ma már büszkesége és tartása is van ennek a vajdasági magyar közösségnek, hogy vállaljuk és hirdetjük történelmünket, eszményképeinket, kultúránkat és értékeinket – mondta köszöntőjében Fenyvesi Szilvia, az óbecsei Népkönyvtár munkatársa, a Petőfi kultúrkör titkára. Ünnepi beszédet dr. Molnár Viktor, a Vajdasági Magyar Szövetség óbecsei községi szervezetének elnöke, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatója mondott.

– Felszabadult büszkeség tölti el a magyar ember szívét, és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy jó magyarnak lenni csak úgy önmagáért. A nemzet magára, a magyarok egymásra találtak. Talán nem tévedek nagyot, ha azt a következtetést vonom le, a magyar nép ezért érzi első számú nemzeti ünnepének március 15-ét, amelyet az a történelmi tény sem tud elhomályosítani, hogy a forradalmat követő szabadságharc nem tudta beteljesíteni a március 15-ei álmokat, vágyakat. Az 1848–49-es szabadságharc a magyar nép tudatában és érzelmeiben Kossuthot olyan piedesztálra emelte, amelyhez hasonló magasságba a magyar történelem semmilyen más alakja sem került. A szabadság fogalma és Kossuth neve örökre összeforrt a magyar nemzet tudatában. Amikor feltűzzük a kokárdát, akkor ezt büszkeséggel tesszük. Nem magunkra vagyunk büszkék, hanem magyarságunkra, hazaszeretetünkre és azokra az őseinkre, akik szembe mertek szállni az elnyomó rendszerrel, akkor és ott, abban a reménytelennek tűnő helyzetben – fogalmazott dr. Molnár Viktor.

Az ünnepi műsor végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a Petőfi-szobornál.

Óbecsén a VMSZ nevében dr. Molnár Viktor és Fehér Szabolcs koszorúzott (Fotó: Kancsár Izabella)

Óbecsén a VMSZ nevében dr. Molnár Viktor és Fehér Szabolcs koszorúzott (Fotó: Kancsár Izabella)

MAGYARCSERNYE: FONTOS AZ ÖSSZEFOGÁS

Magyarcsernyén csütörtökön alkalmi műsor keretében helyezték el az emlékezés virágait a Petőfi Sándor Általános Iskola előtti parkban álló Petőfi-mellszobron. Alkalmi beszédében Kerekes József, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a márciusi ifjak összefogását hangsúlyozta, ami a mai világban is nélkülözhetetlen céljaink elérésének érdekében. 

– Az összefogáshoz bizalomra van szükség, amely nélkül az ország nem működhet jól. Mindez igaz egy vidéki település lakóira is. Ahhoz, hogy a múltban és a napjainkban kitűzött célokat meg tudjuk valósítani, bíznunk kell egymásban. Ez az egyetlen helyes út, amelyen járva meg tudjuk valósítani a közösen elképzelt terveinket. Egy közösség csak akkor emelkedik ki a többi közül, ha a célhoz vezető úton segítünk egymáson. Bátorító, támogató kezet nyújtunk elesett, elkeseredett társaink számára, büszkén, örömmel fogadjuk egymás sikereit. Csak akkor van összetartás, ha együtt lélegzünk, ha a szívük egy ütemre dobban, melyhez arra van szükség, hogy közös céljaink legyenek, melyekért együtt teszünk – nyomatékosította az alelnök. 

A magyarcsernyei köztéri szobrot pontosan tíz évvel ezelőtt avatták fel. Tanók Tamás, a magyarcsernyei helyi közösség tanácselnökének értékelése szerint az ilyen szobrok lehetőséget teremtenek arra is, hogy a vidékiek is könnyebben leróhassák a tiszteletüket a márciusi ifjak előtt. 

– Magyarország nemzeti elkötelezettségű kormánya – a nehéz körülmények ellenére – hatalmas erőfeszítéseket tesz az elszakított területeken élő nemzettársai megsegítése érdekében. Nemzeti közösségünk létszáma a történelem viharai miatt megfogyatkozott, de a célunk nem változott: magyarként akarunk élni a szülőföldünkön – mondta a tanácselnök.

A Petőfi-mellszobornál a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Kerekes József, a VMSZ alelnöke és Juhász Attila, a VMSZ Intézőbizottságának a tagja, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Bacsik Lőrinc Natália helyezte el az emlékezés virágait. A kegyeletét lerótta még a VMSZ magyarcsernyei helyi szervezete és a helyi közösség is, illetve a környező magyar települések politikai képviselői.

Csoportkép a koszorúzókkal Magyarcsernyén (Fotó: Vidács Hajnalka)

Csoportkép a koszorúzókkal Magyarcsernyén (Fotó: Vidács Hajnalka)

SZENTTAMÁS: EZERNYOLCSZÁZNEGYVENNYOLC, TE CSILLAG…

A nagy magyar költő versének idézetével a római katolikus templom udvarában álló Petőfi-mellszobornál emlékezett a szenttamási magyarság 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseire. Az első magyar vonatkozású szobor a magyarországi testvérváros, Orosháza önkormányzatának ajándéka, és 2022-ben avatták fel.
Az alkalmi műsor előtti igeliturgiát és a közös imát követően Szabadi Károly verbászi plébános elmondta, ezekben a napokban a szenttamásiak is megemlékeznek mindazokról a magyarokról, akik nemet mondtak a  Habsburg-uralomnak és a forradalom alatt elestek.

‒ Elfoglalták a római katolikus templomot is. Nem rombolták le, de az oltárt és az orgonát szétverték, a padokat felgyújtották, szinte mindent megsemmisítettek. Nemcsak itt, hanem másutt is. Koszorút kapnak azok, akik szenvedtek, ez a tavasz is legyen az emlékezés időszaka a márciusi ifjakra és mindenkire, aki az életével fizetett a szabadságért! ‒ mondta Szabadi Károly.

A szabadságharc kitörésének évfordulójára rendezett emlékműsor koszorúzással zárult. A kegyelet virágait a Magyar Nemzeti Tanács nevében Munjin Szokola Erika, a tanács tagja helyezte el. Őt követően Brasnyó Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség szenttamási szervezetének elnöke, Kocsis Krisztián, a VMSZ I. helyi szervezetének elnöke és Szabados Fodor Beáta, a VMSZ II. helyi szervezetének elnöke koszorúzott. A Vajdasági Magyar Szövetség kishegyesi községi szervezete nevében Kerekes Zoltán, a Gion Nándor Emlékház nevében pedig Németh Dezső rótta le kegyeletét a Petőfi-mellszobornál.

Szenttamáson Brasnyó Nándor (balról), Szabados Fodor Beáta és Kocsis Krisztián, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének képviselői koszorúztak (Fotó: Paraczky László)

Szenttamáson Brasnyó Nándor (balról), Szabados Fodor Beáta és Kocsis Krisztián, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének képviselői koszorúztak (Fotó: Paraczky László)

MUZSLYA: A MEGEMLÉKEZÉSEK A SZABADSÁGOT JELENTIK

A bánáti Muzslyán szerdán szentmisével, a Petőfi-szobor megkoszorúzásával és alkalmi műsorral emlékeztek az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseire. A megemlékezés szervezője a helybeli Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület. 

A Mária Szent Neve plébániatemplomban Kalapis Sztoján plébános celebrálta a forradalom áldozatainak emlékére bemutatott hálaadó szentmisét.

– A magyarság számára azért fontosak ezek a megemlékezések, mert ez nekünk a szabadságot jelenti. Az 1848-ban a szabadságért elhunyt testvéreinkről minden évben meg kell emlékeznünk, mint ahogy azt az idén is megtesszük – mondta Halász János, a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke. 

Az egyesület színháztermében bemutatott műsorban felléptek a helybeli Szervó Mihály Általános Iskola tanulói, a művelődési egyesület tagjai, a cserkészek és a Petőfi a szívünkben elnevezésű szavalóverseny győztesei. Magyar Dániel történész hangsúlyozta, hogy nemcsak az fontos, hogy tudjuk, Pesten mi történt, hanem azt is, hogy a forradalom első csatái 1848 nyarán ezen a vidéken, Torontál vármegyében voltak.  

– Az 1848/49-es forradalomnak a legnagyobb áldozatai Torontál vármegyében a kisebb falvak voltak. És ennek kapcsán a kis falvakban ott vannak az erős magyar közösségeink, akik őrzik a hagyományokat, ápolják azokat, megemlékeznek és viszik tovább, példát adva nagyobb közösségeknek, például városban lakó magyarságunknak, ahol elfelejtjük néha azt, hogy milyen magyarnak lenni – mondta Magyar Dániel.   

Koszorúzott a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, Muzslya HK Tanácsa, az Emmausz fiúkollégium növendékei, valamint civil szervezetek képviselői is elhelyezték a kegyelet virágait. 

Muzslyán a VMSZ nevében Sztojkó József és Vidrács Krisztina hajtott főt a Petőfi-szobor előtt (Fotó: Kecskés István)

Muzslyán a VMSZ nevében Sztojkó József és Vidrács Krisztina hajtott főt a Petőfi-szobor előtt (Fotó: Kecskés István)

Nyitókép: Nagybecskereken a VMSZ nevében Pintér Anna-Mária, Lálity Urbán Emese és Kerekes József helyezte el a kegyelet virágait (Fotó: Kecskés István)