A titeli Magyar Művelődési Központ szervezésében - hagyományteremtő céllal – szombaton először tartották meg a Magyar Konyha Napját. A részvevők magyar ételek főzésében mérték össze tudásukat, kézműves kiállítás és termékbemutató is volt.
Titel festői szépségű dél-bácskai település, a Tisza jobb partján. Alig néhány kilométerre a folyónak a Dunába való torkolatától. A városkával szemben ömlik a Béga vize a Tiszába. Négy és félezer lakosa van, abból négyszázan magyarnak vallják magukat. Sajnos más sokat otthon sem beszélnek anyanyelvükön. Csak néhány családban hallani magyar szót. Több mint négy évtizede a településen nincs magyar nyelvű oktatás. Másfél évvel ezelőtt megalakult a Magyar Művelődési Központ. Ahogy Latinkić Magda, a Központ elnöke mondja, egyre többen csatlakoznak hozzájuk és már több mint 180 tagjuk van. Székházuk is van, amelyben különféle rendezvényekkel próbálják egybetartani a magyar közösséget.
Dragan Božić, polgármester szerint a Magyar Konyha Napjának megszervezése is az itteni magyarság tenni akarását mutatja.
-A Titelen élők évtizedek óta tartó hagyományosan jó egymás közti viszonya elég indok arra, hogy az idén meghívjuk kedves vendégeinket egész Szerbiából és Magyarországról, jövőre pedig más nemzeti közösségek képviselőt Szlovákiából, Csehországból vagy például a Duna-menti svábok képviselőit és másokat, mondja a polgármester.
A dél-bánáti Székelykevén az idén 11-ik alkalommal szervezik meg a Magyar Konyha Napját. Ők is eljöttek Titelre, hogy megosszák tapasztalataikat a házigazdákkal.
-A szórványban szerintem nagyon fontos az, hogy azok a települések, ahol még magyarok élnek, összefogjanak, szervezzenek olyan jellegű rendezvényeket ahol össze bírák gyűjteni a körül lévő településekről a magyarokat, hogy megpróbáljunk megmaradni ezen a helyen, mondja Magyar Ede, a székelykevei Petőfi Sándor ME képviselője.
A rendezvény vendégei között volt Hajnal Jenő, aki a Magyar Nemzeti Tanács támogatásáról biztosította a titeli magyar közösséget.
- Itt, ahol három folyó találkozik egymással, ahol a történelmi Magyarország egyik nagyon fontos végvára volt, itt a titeli magyarság iskola nélkül, óvoda nélkül megpróbálja megtartani az identitását, azt a hitét, azt az erejét, amelyről ez a város is árulkodik. Az ember azt látja, azt tapasztalja, hogy az emberek a legnagyobb megpróbáltatások ellenére sem akarnak lemondani arról, hogy magyarnak vallják magukat, nyilatkozta Hajnal Jenő.
Titelen már csak az idősebbek beszélnek magyarul. Sok a vegyes házasság. Az állampolgárság felvételének a lehetősége azonban felkeltette a magyar nyelv iránti érdeklődést. A településen magyar nyelvoktatás folyik.
