Az elmúlt évtizedekben nagy ütemben összpontosult a mezőgazdasági földterületek tulajdona Bánátban.
Kié (lesz) a bánáti föld? (Fotó: Kecskés István)
Egyre több, a néhány ezer – esetenként több tízezer – hektárnyi földterülettel rendelkező nagybirtokos. A kapitalizmus teret hódít a mezőgazdaságban is, aminek az egyik legszembetűnőbb következménye a kisebb birtokosok kiszorítása a piacról – hangzott el a Nagybecskereki Szociális Fórum tribünjén.
Miközben Szerbia az Európai Unió felé igyekszik, a mezőgazdasági piaca egyre nyitottabb a tagállamok irányában. Ott viszont közismerten nagy állami támogatásban részesülnek a termelők, így a mi gazdáink egyenlőtlen helyzetbe kerülnek.
A bánáti gazdák már hosszabb ideje figyelmeztetnek ezekre a kedvezőtlen jelenségekre, de eredmény nélkül. Ráadásul a nagybecskereki városi képviselő-testület tavaly 2431 hektár földet adott harminc évre bérbe a német Tönnies húsipari vállalatnak. Ez csak fokozta az elégedetlenséget mind a jószágtenyésztők, mind az ipari növények termesztőinek a körében. A bejelentés szerint a Tönnies 2019-től kezdi művelni a földeket. A tervek szerint a Nagybecskerektől tíz kilométerre fekvő Ernőházán (Banatski Despotovacon) építik meg létesítményeiket. Bár hallani olyan jóslatokat is, hogy a halogatás mögött valójában az áll, hogy a németek időközben meggondolták magukat. Ezt a gyanúsítgatást támasztja alá az is, hogy a nekik szánt földet a jövő évre is bérbe adták.
Slavko Vukov nagybecskereki földműves szerint a monopolisták határozzák meg a mezőgazdasági termények árának alakulását. Erre példát is hozott fel: az egyik napraforgó-felvásárló az idei évre egy tisztességes árat kínált fel a vidék termelőinek, de a kiváltságos helyzetben levő többi felvásárló nyomására kénytelen volt módosítani a felkínált áron – mégpedig a termelők kárára. Mint mondja, a bánáti termelők számára már nincs elegendő termőföld, ezért szerinte meg kellene határozni a földmaximumot Szerbiában.
Dragan Kleut óécskai (stajićevói) termelő szerint Nagybecskerek környékén egy olyan magáncég kapott bérbe 900 hektár termőföldet, amely még sosem foglalkozott mezőgazdasági termeléssel. Ugyanakkor azt állítja, hogy a búza ára most alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Akkor ugyanis a kilogrammonkénti átvételi ára a kenyérgabonának 20 dinár volt, 75 dináros gázolajár mellett, most viszont 16 dinárt fizetnek érte, a gázolajnak a literje pedig 163 dinár.
A bánáti gazdák véleménye szerint a kapitalizmus előretörése a mezőgazdaságban tönkreteszi a falvainkat, a föld pedig hamarosan nem az itt élők javát szolgálja majd, hanem a külföldi és a hazai földbirtokosok haszonszerzését segíti.
