Pénteken ünnepelte fennállásának 92. évfordulóját és a levéltárosok nemzetközi napját a Vajdasági Levéltár. Az ünnepség keretében bemutatták a levéltári anyag digitalizációs folyamatának eredményeit.
A dokumentumok több nyelven is előkereshetőek (Fotó: Dávid Csilla)
A Vajdasági Levéltár által digitalizált anyakönyvek ezentúl kikérés nélkül, azonnal elérhetőek az újvidéki intézményben.
Dragana Milošević tartományi művelődési és tájékoztatási titkár megnyitóbeszédében elmondta, hogy
az intézmény napról napra jelentős fejlődést mutat, ezt a digitalizáció terén elért eredmény is bizonyítja.
A polgárok ezentúl könnyebben és gyorsabban juthatnak különféle információkhoz, akár a családfák kutatását illetően, akár a tudományos kutatások során, mondta Branimir Andrić, a Vajdasági Levéltár igazgatója.
– Intézményünk a legszerteágazóbb anyakönyvi kivonatok gyűjteményével rendelkezik az országban, amely az összes vajdasági települést felöleli, beleértve a környező országok, Magyarország, Horvátország és Románia egy részét is – hangsúlyozta Branimir Andrić.
A számítógépen történő kutatás előnye, hogy ugyanazok a felvételek egyidejűleg több, akár az összes számítógépen is olvashatók, emelte ki Dejan Maoduš, a Vajdasági Levéltár munkatársa.
– Az anyag összesen 481 település anyakönyvi kivonatát, vagyis 473 510 dokumentumot ölel fel. A folyamat három évig tartott, amelynek során a 18. és 19. század anyakönyveit dolgoztuk fel.
Sokszoros jelentősége van e dokumentumok digitalizációjának. A levéltári anyag megóvása mellett e tevékenységnek multikulturális jelentősége is van, hiszen pravoszláv, evangélikus, zsidó és katolikus felekezetek tagjainak nyomait egyaránt fel lehet lelni a rendszer által. Mondhatni európai szintű jelentőséggel bír – ecsetelte Dejan Maoduš. Hozzátette, hogy a digitalizációs folyamat következő lépéseként, a rendszer által feldolgozott anyag hamarosan a világhálón is elérhetővé válik.
– Megtettük az első legfontosabb lépést a digitalizáció útján. Ezáltal elegendő tapasztalatra sikerült szert tennie intézményünknek a digitalizáció folyamatában. A következő lépések már sokkal egyszerűbbek lesznek, hiszen elértük azt, hogy minden egyes dokumentum saját jelzéssel legyen ellátva, vagyis nyomon követhetővé és beazonosíthatóvá vált, ezáltal a dokumentum bírósági eljárás vagy más egyéb igazolási folyamat során is használható – mondta Dejan Maoduš.
A Vajdasági Levéltár 1926-ban kezdte meg működését Újvidéken, először mint Állami Levéltár dr. Dimitrije Kirilović vezetésével, aki akkor a Matica srpska titkára volt. Az első dokumentum 1926. szeptember 14-én érkezett meg a levéltárba. Az intézmény a második világháború után, 1946. április 29-én folytatta a munkát. Az évek során több alkalommal is változott a neve, a mai formában, Vajdasági Levéltár elnevezéssel 1970 óta működik.
