Gergely József felvétele
Szerdán a délutáni záport követően a kora esti órákban sosem látott – legalábbis az elmúlt bő két évtizedben nem – tömeges és látványos tiszavirágzásban gyönyörködhettek azok, akik vették a fáradságot, és öt óra tájban lesétáltak Magyarkanizsa felett a Tisza-partra, vagy csónakba szálltak, és közvetlen közelről szemlélték, csodálták a kérészek millióinak fergeteges, szemmel alig nyomon követhető nászrepülését. Először a hím kérészek tömege lepte el a parti növényzetet és a bámészkodó embereket, beléjük kapaszkodva vedlettek át nászra kész, nagy, fekete szemű, majdnem tízcentis kérészekké. Fél hat után már alig lehetett látni a víz felszínét a folyót elborító kérészek kavargó tömegétől. Amint felbukkant egy nőstény, több tucat hím rontott rá, próbált meg első lenni, hogy megtermékenyítse, továbbadva ezzel a fajfenntartást szolgáló génjeit. Egy-egy nőstény 5-7 ezer petét rak, ezek nagy része elpusztul ugyan, de, mint a napokban zajló tömeges tiszavirágzás is igazolja, marad sok-sok túlélő is. Az új generáció tagjai három év elteltével, számunkra láthatatlan víz alatti lárvaélet után majd ugyancsak júniusban rajzanak ki, hogy rövid időre megmutassák magukat, és eljárják násztáncukat. A kérészek felnőtt élete alig két óra, elpusztulva átadják törékeny porhüvelyüket a nagy Természet körforgásának, mint ahogy tették és teszik ezt már évmilliók óta, amióta ez a nagy termetű, különös és különleges életvitelű kérészfaj létezik, gazdagítva Földünk csodálatos élővilágát.
