Csaknem valamennyi középkori építmény eltűnt Tihanyból, az altemplom viszont csodálatos módon szinte érintetlenül ránk maradt
A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, és állítólag szélmentes, csendes időben ma is képes megismételni szavainkat. Nos, nekem nem sikerült. Lehet a szél rontotta el a kísérletet, de ettől függetlenül ha valami, akkor a visszhang bizonyosan Tihany egyik ismertetőjegye maradt. Azért ez a csodálatos félsziget, mélyen a Balatonba kanyarodva nem csak erről ismert.
A helység neve a szláv tihoból származik. A csendes jelzőre Tihany még mindig rászolgál, pedig az utóbbi években benépesült, és időről időre turisták árasztják el
A helység életét, fejlődését mind a mai napig meghatározza, hogy I. András király 1055-ben Tihanyt választotta temetkezési helyéül, és bencés apátságot alapított. Az apátság temploma – mint évszázadokon át –, ma is a falu kulturális szellemű életének központja. Nemzetünkre nézve a legfontosabb, hogy a monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar nyelvű oklevél. Latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is találunk. Napjainkra csaknem valamennyi középkori építmény úgyszólván nyomtalanul eltűnt a szinte érintetlenül ránk maradt altemplomot nem számítva. Számos viszontagság után a bencések 1990-ben térhettek vissza Tihanyba, de a kolostoregyüttest csak 1994-ben kapták vissza az államtól. A templombelső (falképek, oltárok) restaurálása 1992-1996 között történt meg, s csak ekkor kezdődött a kolostor teljes felújítása.
Ha a Balatonon járunk, Tihany kihagyhatatlan. Ha viszont Tihanyig eljutottunk, akkor ne mulasszuk el megnézni a Levendula-házat, mely a térség természeti értékeit igyekszik bemutatni. Június végén a leglátványosabb, amikor lilába borul a tihanyi híres őslevendulás. A település egyik jelképe ez a növény, amelynek tiszteletére Levendula fesztivált is rendeznek. A rendezvény központja a Belső-tó partján található Levendula-ház, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóháza. Kevésbé ismert, hogy a sajátos klímának, és két tavának köszönhetően számos növény- és állatritkaság található a félszigeten, ezért 1952-ben – elsőként Magyarországon – természetvédelmi területté nyilvánították.
A vulkanikus eredetű félsziget felszínét gejzírek által létrehozott mészkőkúpok színesítik
A helység életét, fejlődését mind a mai napig meghatározza, hogy I. András király 1055-ben Tihanyt választotta temetkezési helyéül, és bencés apátságot alapított. Az apátság temploma – mint évszázadokon át –, ma is a falu kulturális szellemű életének központja. Nemzetünkre nézve a legfontosabb, hogy a monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar nyelvű oklevél. Latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is találunk. Napjainkra csaknem valamennyi középkori építmény úgyszólván nyomtalanul eltűnt a szinte érintetlenül ránk maradt altemplomot nem számítva. Számos viszontagság után a bencések 1990-ben térhettek vissza Tihanyba, de a kolostoregyüttest csak 1994-ben kapták vissza az államtól. A templombelső (falképek, oltárok) restaurálása 1992-1996 között történt meg, s csak ekkor kezdődött a kolostor teljes felújítása.
Ha a Balatonon járunk, Tihany kihagyhatatlan. Ha viszont Tihanyig eljutottunk, akkor ne mulasszuk el megnézni a Levendula-házat, mely a térség természeti értékeit igyekszik bemutatni. Június végén a leglátványosabb, amikor lilába borul a tihanyi híres őslevendulás. A település egyik jelképe ez a növény, amelynek tiszteletére Levendula fesztivált is rendeznek. A rendezvény központja a Belső-tó partján található Levendula-ház, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóháza. Kevésbé ismert, hogy a sajátos klímának, és két tavának köszönhetően számos növény- és állatritkaság található a félszigeten, ezért 1952-ben – elsőként Magyarországon – természetvédelmi területté nyilvánították.
Műemlék és üzlet. Jól megférnek egymás mellett?
A felújított templombelsőt csak akkor csodálhatjuk meg, ha épp nincs esküvő, és a násznép nem csukja magára a templomajtót
A templomot övező nádfedeles házak a csaknem ezer éves falu halászó, földművelő népének életét mutatják
A bencések 1990-ben térhettek vissza Tihanyba
Június végén fesztivállal, levendulaillattal csalogat a félsziget
