London Európa legnagyobb városa – területe 1570 km², lakosainak száma 7 millió (!). Ahhoz, hogy a várost keresztül-kasul bejárjuk, évekre lenne szükség, de ez ne bátortalanítson el senkit: London olyan szép és érdekes, hogy ha csak rövid időt is tölthetünk el itt, minden városrész felejthetetlen élményt nyújt.
Sir Christopher Wren, a 17. századi Anglia híres építésze, sugárutakat tervezett a városba, de szerencsére ezt a városatyák nem engedélyezték, mondván, „nem lesz elég hely lakóházaknak”. Így London mentes a hatalmas, számomra rideg bulvároktól. London „emberközeli” város, nyugodtan zajlik az élénk, de jól megszervezett forgalom. A földalatti és az ismert emeletes buszok nagyon jól összekötik a város különböző pontjait, sőt, a Temzén hajókázva is eljuthatunk egyes úti célig.
A British Museumba régóta szerettem volna eljutni. A múzeum a világ leggazdagabb gyűjteményének ad otthont. A Montage House épületébe került az első gyűjtemény, amelyet 1753-ban egy ír orvos hagyott hátra. II. György király könyvtári gyűjteményét ajándékozta a múzeumnak, a vesztes Napóleon kénytelen volt Egyiptomban zsákmányolt kincseit az angoloknak átadni, Elgin gróf pedig görög, asszír és babiloni leletekkel gyarapította a múzeum anyagát.
A hatalmas, palotaszerű épületben legalább száz galéria található, hatmillió tárgy, lelet van a múzeum birtokában, ebből felváltva állítanak ki. Már a bejáratnál „belebotlunk” a híres Rosette kőlapba, amelyen a szöveg három írásmóddal íródott: hieroglifákkal, démotikus írással (egy ókori egyiptomi írás, amely a hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból) és görög írással. Ennek alapján fejtette meg Jean-François Champollion és Thomas Young az egyiptomi hieroglifák rejtélyét. A gazdag római és görög leletek után következik az igen gazdag egyiptomi múmia gyűjtemény (állatmúmiák is), valamint indiai, kínai és amerikai leletek. Rendkívül érdekesek Nagy-Britannia történelem előtti és római kori emlékei. A könyvtár kupolás olvasótermébe csak bepillantani lehet – itt dolgozott valamikor Dickens, Walter Scott és Bernard Shaw. De Marx is itt írta a Tőke egy részét.
A Nemzeti Galéria és a Nemzeti Portrégaléria ingyen látogatható, akár a többi múzeumok. Az 1856-tól létező portrégalériában híres angol személyek arcképei láthatók. A brit történelem, irodalom, tudomány és politika szereplőiről készült 4500 festményben gyönyörködhetnek itt a látogatók. Már az első terem is nagyon érdekes: egymás mellett sorakoznak I. Erzsébet királynő, Stuart Mária, Mary királynő, Boleyn Anna képei. Az első emeleti modern galériában üvegfalakon függesztették ki a festményeket, többek között Churchill, Newton, II. Erzsébet, Viktória királynő és mások arcképét. A szomszédos Nemzeti Galéria hatalmas, áttekinthető termeiben minden ismertebb festő műve megtalálható. Micsoda kincsek! Napokig lehetne itt nézelődni.
A Westminster apátság számunkra már ismert: néhány hónappal ezelőtt itt esküdött örök hűséget egymásnak Vilmos herceg és Kate Middleton. Az apátság immár ezer éve az angol királyok koronázási temploma. Elsőként Hódító Vilmost koronázták itt meg 1066-ban. II. Edward 1300-ban egy trónszéket készíttetett, s ettől fogva ebben koronázták a királyokat. A trónus alatt egy kő feküdt, az ún. Sors köve, amelyet Skóciából hurcoltak ide. Ezen koronázták meg a skót királyokat. 1996-ban a követ visszaadták a skótoknak.
A gyönyörű templomban királyok, írók, zeneszerzők sírjai találhatók: itt láthatjuk I. Erzsébet impozáns síremlékét, itt nyugszik Stuart Mária, több angol király, Isaac Newton, Chaucer, Kipling, Thomas Hardy, Händel, Henry Purcell.
A Szent Pál-katedrálist Sir Christopher Wren tervezte 1675-ben, ez a legnagyobb anglikán templom. Maga Wren is itt nyugszik a kriptában, szerény síremléke mellett ez a felirat áll: „Olvasó, ha nagy művet akarsz látni, nézz körül!” A katedrálisban található Nelson admirális sírja és Waterloo győztesének, Wellington hercegének sírja is. A templom becses kincse egy Krisztust ábrázoló festmény, William Holman Hunt angol festő munkája (1827–1910). Különlegessége, hogy Jézus Krisztus idősebbnek van ábrázolva, kezében mécses, az ajtón kopogtat: „Beengedsz?” felirattal a kép aljában.
A Trafalgar tér kedvenc találkozóhelye a turistáknak. Itt magasodik Nelson emlékműve, itt áll az 1805-ös tengeri győzelmet megörökítő emlékmű két hatalmas fekete márvány oroszlánnal. A szép, szobrokkal ékesített szökőkutak egyike mellett felállítottak egy órát, amelyen megkezdődött a visszaszámlálás a 2012-ben Londonban megrendezésre kerülő nyári olimpiai játékok kezdetéig. A Trafalgar tértől nincs messze a parlament épülete, amelyet 1840-ben nyitott meg Viktória királynő.
A Buckingham-palota 1703-ban épült, 1837-től az udvar állandó lakhelye. Kovácsoltvas kerítése mögött két medvekucsmás őr lépeget, csak messziről lehet őket megbámulni.
London csodálatos hídjait hajóról lehet igazán szemügyre venni, legérdekesebb a Tower Bridge, amelyet időnként megnyitnak, hogy átengedjék a hajókat. De sok új, szupermodern híddal is büszkélkedhet Anglia fővárosa.
Mivel nagy krimirajongó vagyok, úgy alakítottam a programomat, hogy ellátogathassak a Sherlock Holmes pubba is. A leleményes angolok és Sir Arthur Conan Doyle családja rendezték be ezt a kocsmát, ahol a híres detektív és dr. Watson tárgyai láthatóak: revolver, pipa, nagyító, valamint a baskervillei kutya mása. Az emeleten egy egész szobát rendeztek be Sherlock Holmes regénybeli lakásaként.
Ennyit kaptam a néhány napos látogatás alatt Londontól. Remélem, egyszer majd folytatni fogom az ismerkedést ezzel az érdekes várossal!
A Buckingham-palota
Medvekucsmás őr
A Westminster apátság főkapuja
A Szent Pál-katedrális
Modern híd a Temzén
Trafalgar tér: visszaszámlálás az olimpiáig
