Salisbury tipikus dél-angliai városka, Londontól 134 km-re. Ma 50 000 lakosa van. A várost 1220-ban alapították, akkor kezdték építeni katedrálisát is, mely Anglia egyik legszebb temploma.
A középkori hangulatú Salisbury központjába három városkapun juthatunk be. Az északi, ún. Szent Anna kapu felett lakott és komponált egy ideig Georg Friedrich Händel. Ezen a kapun át vezet az út a Szt. Anna utcába, ahol a gazdag gyűjteményű múzeum található – helyi archeológiai leletekkel, stonehenge-i relikviákkal, szép angol kerámiával. A városon három folyó folydogál keresztül, melyek partjain gyönyörű parkokat alakítottak ki, legkedveltebb az Erzsébet királynő parkja.
Salisburyben mindig is gazdag kulturális élet folyt. A 18. században koncertsorozatokról volt ismert a város, melyeket James Harris – Händel barátja – rendezett. 1973-tól minden évben Nemzetközi Fesztiválnak ad otthont a város. Híres a katedrális gyermekkórusa, sok nemzetközi elismerésben részesült.
Több ismert személy neve kötődik a városhoz: többek között itt élt és tevékenykedett mint iskolaigazgató William Golding Nobel-díjas író, a Legyek ura szerzője. Itt született Joseph Fiennes színész, és itt járt iskolába bátyja, Ralph Fiennes, aki szintén színész. Edward Heath volt brit miniszterelnök is élt, és itt is van eltemetve.
Bár szakadó eső kísérte sétánkat a katedrálishoz, ott kellemes meglepetésben volt részünk. A gyönyörű elemekkel díszített gót stílusú katedrális körül – amelynek tornya legmagasabb Angliában (130 m) – virágkompozíciókat fedeztünk fel. Kiderült, hogy a templomban virágkiállítás van. Lenyűgöző látvány tárult elénk. A tíz márványoszlop tartotta főhajó tele volt színpompás virágokkal, csokrokkal, virágfüzérekkel, és az oldalkápolnákat is ízléses virágcsokrok díszítették. Micsoda színek, micsoda illat!
A templom közepén egy modern, üvegből készült keresztelőmedence áll, amely 2008-ban készült William Pye tervei alapján a templom fennállásának 750. évfordulója alkalmából.
A szép, 13-15. századbeli üvegablakokon sok fény áradt be, ragyogott minden. A jobb oldalon egy 1386-ból származó óra látható, valószínűleg legrégibb Európában. A karzaton egy 1876-ban készült orgona áll.
A katedrális félve őrzött kincse a Magna Charta egyik példánya. Ez az első olyan dokumentum, amely a király és az alattvalói közötti viszonyt és jogokat fektette le.
I. (Földnélküli) János (1199–1216) nem volt közkedvelt angol király. Birodalma nagy részét elveszítette, ezért a nemesektől hatalmas összegeket kényszerített ki a királyi kincstárba, nagy adókat rótt a kereskedőkre. Sőt, élve hűbérúri jogaival, ágyába kényszerítette a nőket, lányokat. Ha egy báró nem akart fizetni, elkobozta birtokait, vagy fogságba ejtette családtagjait váltságdíj fejében. III. Ince pápával is viszályba került, aki kiközösítette Angliát – „elvileg” 6 éven át nem lehetett keresztelni, esküdni, haldoklót feloldozni. Amikor János király hadra hívta nemeseit a normandiai birtokok visszaszerzésére, ők a király ellen fordultak és fellázadtak. Írásos garanciát követeltek személyes sérelmeik orvosolására és a királyi önkény ellen. 63 követelményt vetettek fel, többek között azt, hogy a király önkényesen, az Államtanács határozata nélkül ne vessen ki adót, a szabad embert tárgyalás nélkül ne lehessen elítélni, valamint a királyi jogsértés esetén a fegyvert fogó nemesi felkelést ne minősítsék lázadásnak.
A király kénytelen volt eleget tenni a követeléseknek. Jogászai megszerkesztették a Magna Chartát, a Nagy Okiratot, amelyet 1215. június 15-én Runnymede mezején a király aláírt és ráütötte pecsétjét. Ez a dokumentum az angolszász világban a szabadság alapkövének tartott írás, alapja az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatnak, a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának, a magyar Aranybullának. A Magna Charta ezen példányát egy jól elzárt szekrényben, üveglap alatt őrzik.
A katedrálisban búcsúzóul sikerült meghallgatnunk a híres gyermekkórust is. Ilyen szép élmények után sajnos ismét ernyő alá bújva sétáltunk el a patinás Fehér Szarvas elnevezésű étterembe, ahol elköltöttük a vacsoránkat. Bár az angol konyhának rossz a híre, csapatunk élvezte az angol vacsorákat: általában finom pulykaszelet, alma- vagy más könnyű mártás, sok párolt zöldségféle – répa, brokkoli, zöldbab – szerepelt az étlapon. A sütemények nem túl édesek, töltelékük általában vaníliás krém és mandula. Erre jól csúszik egy pohár – fél pint – csapolt sört, amelyből sokféle létezik és mind nagyon kellemes ízű.
Kapu Salisburyben
A salisbury-i katedrális
Virágkiállítás a katedrálisban
Magna Charta
