2026. május 6., szerda

Gyilkosság a székesegyházban

Kalandtúra

Anglia délkeleti partvidékén, Kent tartományban fekszik Canterbury városka, ahova „minden angolnak illik életében legalább egyszer ellátogatni” .

A középkorban a Canterburyi székesegyház híres zarándokhely volt, a zarándokok Becket Tamás mártírhalált szenvedett érsek sírját keresték fel. Canterbury már a római birodalomban ismert város volt. A VI. században Ethelbert kenti király székhelye lett. 597-ben Szent Ágoston alapított itt Benedek-rendi kolostort és katedrálist. Így Canterbury lett Anglia első püspöksége, Szt. Ágoston pedig első érseke.

A székesegyház ódon falai

Becket Tamás története II. Henrik király nevéhez fűződik. 1154 októberében II. Henrik néven, Anjou 21 éves hercege, Normandia és Aquitánia ura lépett Anglia trónjára. Felesége, Aquitániai Eleonóra szépsége a lovagi költészet ihletője volt. A házasság révén II. Henrik hatalmas birodalomra tett szert, Anglia mellett Franciaország fele is az övé lett, Európa leggazdagabb királyává vált.

Canterbury utca

Abban az időben a katolikus egyház számos kiváltságot élvezett, pl. a „benefit of clergy” jogot, mely szerint papi személy halálos bűnért is csak az egyháznak felelt, halálbüntetést nem kaphatott, esetleg kiközösítést. Ugyanez vonatkozott azokra is, akik tudtak írni. Ha az elítélt le tudta olvasni a zsoltároskönyvből az 51-ik zsoltárt, megmenekült a bitófától. Ezért ezt a zsoltárt „nyakversnek” nevezték (a hivatásos bűnözők megtanulták fejből)!

Székesegyház

II. Henrik Becket Tamást nevezte ki kancellárnak. Becket (1117–1170) normann földbirtokos családból származott, okos, tehetséges fiatalember volt, tanulmányait Oxfordban, Párizsban, Bolognában végezte. Közte és a király között baráti viszony alakult ki, Becket kitűnően szolgálta a király érdekeit. A baj akkor következett be, mikor megüresedett Canterbury érseki széke, s a király Beckettet nevezte ki érseknek, bár Becket tiltakozott ez ellen. Figyelmeztette a királyt, hogy akkor ő az egyház érdekét fogja elsődlegesen szolgálni.

Tipikus angol vendégfogadó

Becket tényleg megváltozott, szerény ember lett, csak az egyház érdekeit tartotta fontosnak. Amikor Henrik el akarta törölni az egyházi kiváltságokat, összetűzésbe keveredett Beckettel. Becket Franciaországba menekült, ahonnan kiátkozta a királyi tisztségviselőket, a pápát próbálta rávenni, átkozza ki egész Angliát. Henrik jobbnak látta kibékülni Beckettel, s visszahívta az országba. Az érsek tovább folytatta a kiátkozásokat. II. Henrik a krónikák szerint 1170 karácsonyán egy lakomán kijelentette, hogy reméli, akad még valaki, aki megszabadítja az érsektől. Négy hűséges lovagja egyszerre indult Canterburybe, s a székesegyházban imádkozó Becketre egyszerre sújtottak le kardjukkal.

Becket Tamás halálhíre nagy felháborodást keltett. Henrik azt állította, nem tudott a gyilkosságról. De félve a pápa haragjától – főleg, hogy Beckettet 1173-ban szentté avatták –, 1174-ben elzarándokolt Becket sírjához és meztelen felsőtestét nyilvánosan megvesszőztette.

Kerengő a belső udvar körül

Ennek a gyilkosságnak emlékét őrzi a gyönyörű gót stílusú katedrális. A nyugati mellékhajóban négyszögletes kő jelzi azt a helyet, ahol Becket Tamást meggyilkolták. Minden angol király elzarándokolt ide, egészen VIII. Henrikig, aki szakított a Vatikánnal és megszüntette a Becket kultuszt. Sírját leromboltatta, földi maradványait elégettette.

Ezt a szomorú eseményt írta meg T. S. Eliot (1881–1965) amerikai születésű angol Nobel-díjas író Gyilkosság a Székesegyházban című drámájában, Geoffrey Chaucer (1344–1400) pedig, akit az angol irodalom atyjának tartanak, a Canterburyi mesék című verses elbeszélésben emlékezett meg a zarándoklatról.

A város szülötte Christopher Marlowe (1564–1593) nagy reneszánsz drámaíró, és Somerset Maugham (1874–1965) korának legnépszerűbb és legjobban fizetett írója is.

Ma Canterburynek 43.400 lakosa van, két egyeteme, híres iskolája a King’s school, amely Anglia legrégibb iskolája. Szép, kertekkel övezett házak szegélyezte utcáin kellemes sétálni, tipikus angol fogadók várják a látogatókat.

1980-ban II. Pál pápa és II. Erzsébet királynő is ellátogatott Canterburybe. Évente megrendezik a Canterbury Fesztivált, ahol színházi, zenei események és képzőművészeti tárlatok várják az idelátogatókat – az idén október 15-étől.

Magyar ember Magyar Szót érdemel