Ha azt mondom: Dagály, Dandár, Király, Rudas, nem hinném, hogy sokan rávágnák: Budapest fürdőhelyei. Ám, ha úgy kezdenénk a sort: Széchenyi, Gellért, Lukács, Rácz, valószínű sokkal egyértelműbb lenne, hogy a magyar főváros eminens fürdőhelyeiről van szó.
Nyilván sok vajdasági járt is már a budapesti fürdők valamelyikében, de valljuk be, a magyar fővárosba érkezve nem elsősorban a fürdőzésre gondolunk, sokkal inkább a parlamentre, az egyetemekre, a múzeumokra, a kiállítótermekre, a Citadellára, a várra, a Vidámparkra, vagy az újabbkori élményparkokra, sportrendezvényekre, koncertekre... Budapest valóban Közép-Kelet Európa gyöngyszeme, és képes számos tekintetben lekötni az odaérkezők figyelmét, de ha sikerül megszabadulni „előítéleteinktől”, és egy-egy alkalommal bekukkantunk a történelmi, vagy a korszerű fürdők valamelyikébe – legyen tél vagy nyár, mert a fürdők egész évben üzemelnek –, a magyar fővárost eladdig ismeretlen oldaláról is megszerethetjük.
A korszerű és a történelmi idők hagyatéka keveredik a teljesen felújított Rácz-fürdőben, melyhez üzemeltetőt keresnek még ugyan, de arra számítanak, hogy őszre már fogadják az első vendégeket
Budapest több szempontból is különleges város. A fürdőzés és a wellness szerelmeseinek elsősorban azért vonzó, mert az egyetlen olyan nagyváros a világon, amely bővelkedik gyógyvizű hőforrásokban, 118 természetes termálkútja naponta 70 millió liter 21-78 Celsius fokos gyógyvizet ad. Épp ezért fürdőfővárosként is szokás emlegetni. Manapság különösen a reumás és ortopédiai problémák kezelésére, valamint az asztmás és légúti panaszok enyhítésére ajánlják forrásait, és nem véletlenül nevezik a reumások Mekkájának.
A pesti oldalon elhelyezkedő igen felkapott Aquaworld, a távolban a Megyeri-híd
Nem tudni 2000 évvel ezelőtt vajon mire ajánlották ezeket a gyógyhatású forrásokat, ám tény, hogy Budapest ősidők óta fürdőivel fémjelzett hely. Különböző törzsi települések feltárt nyomai, Pannónia földjének aquincumi és a II. római légió táborhelyének volt fürdőépületei jelentik a legrégebbi emlékeket.
Igazi vízibirodalom Budapesten
Jókorát ugorva az időben, de mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy 1934-ben Budapest hivatalosan is elnyerte a fürdőváros címet. Három évvel később itt került megrendezésre az első nemzetközi balneológiai (kissé nyakatekerten mondva: gyógyfürdőtan) konferencia, és a Gellért termálfürdő lett a Nemzetközi Balneológiai Társaság székhelye. A kongresszus a következő szavakkal indokolta döntését: „...nincs olyan város, amely Budapestnél jobban igényt tarthatna erre. A természet csodálatos bőkezűséggel kiváló termálvizeket és párját ritkító természeti szépséget adott neki, amelyhez magas szintű orvosi szakértelem, kiválóan felszerelt gyógyászati intézmények, valamint élen járó tudományos kutatás társul...”
Szörfoktatásra, búvároktatásra, kalandparki élményekre, és ki tudja mire nem nyílik még lehetőség az Aquaworldben
A Gellért-fürdő az ezt megelőző évtizedekben épült fel. 1918-ban nyitotta meg kapuit. Közel évszázados működése során számos alkalommal került sor bővítésre és felújításra. Napjainkban modern technikai felkészültséggel ötvözi a történelmi hagyományokat, és ezzel a csodával nem az egyetlen Budapesten, bár akkor is talán a leghíresebb és ennek megfelelően a legdrágább fővárosi fürdő. Jóval korábbi idők óta datál az ugyancsak budai oldalon levő Rácz-fürdő, melyet teljes felújítása után várhatólag őszre újra birtokukba vehetnek a fürdőzők. Egyes feltételezések szerint a fürdő a 15. században, Zsigmond király uralkodása alatt épült, mások Mátyás király nevéhez kapcsolják, de bebizonyosodott, hogy a fürdő a török időkből ered. A történelmi fürdőegyüttes teljes felújítás után egy modern termál és spa-t alkot, ahol 13 medence, 21 kezelő, szaunák széles választéka, pihenőterek, tetőtéri napozóterasz várják a látogatót. A fürdő üzemeltetőre vár, de várhatólag őszre megnyitják újra a látogatók előtt.
Sodrófolyosó, nyakzuhany, ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár várja többek között a Széchenyi-fürdő látogatóit
Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, és Pest első gyógyfürdője mégis a Széchenyi-fürdő. Létét Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti. Kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol később, 1881-ben már Artézi fürdő működött, majd 1913-ban Czigler Győző tervei alapján felépült a gyógyfürdő. Az uszoda medencéinek rekonstrukciójára, szűrőforgató-berendezéssel történő ellátására 1999-ben került sor. Az ún. élménymedencében megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár és még sok más, addig kevésbé ismert szolgáltatás.
A Gellért-fürdő modern technikai felkészültséggel ötvözi a történelmi hagyományokat
Egészen újkori létesítmény az Aquaworld élményfürdő Budapest északi részén, a Megyeri-híd pesti hídfője mellett, zöld környezetben, közel a városközponthoz. Lélegzetelállító látványosság a függőhidakkal, tornyokkal és medencékkel körülölelt Angkor-romtemplom sajátosságait idéző épület. A „mosolygó szobrok” birodalma harmonikusan illeszkedik az Aquaworld-koncepcióhoz, melynek célja összetett élményeket kínálni a fürdőkultúra szentélyét felkereső vendégeknek.
