Május 14-én Múzeumok Éjszakája – Az első múzeumi intézmények Vajdaságban
Ki gondolná, hogy a mai Vajdaság területén Fehértemplomban alapították az első múzeumot? Pedig így van: 1877. szeptember 13-án a magisztrátus, vagyis a városi hatóság épületében numizmatikai, történelmi és természeti gyűjteménnyel fogadták az első kíváncsiskodókat. A múzeum fennmaradt, 1954-ben költözött mai helyére, a főutcára. Öt évvel később, 1882-ben a jóval városiasabb Versecen is megkezdte működését a városi múzeum, archeológiai, történelmi, numizmatikai, etnológiai, művészettörténeti és természeti részleggel. Máig több ezer tárgyat gyűjtött be.
Herzog Évának 1846 – áll az érmén, melyet az ügyes verseci üzletasszony, Herczeg Ferenc nagyanyja érdemelt ki
Az igen közkedvelt Múzeumok Éjszakája rendezvény – melyet immár nyolcadik éve rendeznek meg Szerbiában –, külön okot ad, hogy május 14-én ellátogassunk ezekbe az intézményekbe. Akár Fehértemplomra, abba a községbe, melyben idén Cseh Múzeumot avatnak. A Cseh Nemzeti Tanács anyagi támogatásával elkészült és most már hivatalosan is megnyitják a Fehértemplomhoz tartozó Csehfalván (Češko selo) a párszáz főnyi (1910-ben 312, 2002-ben 511 fő, összehasonlításként 1910-ben 1213 magyar, 1994 szerb, 2002-ben pedig 180 magyar és 8222 szerb) nemzeti közösség múzeumát, ami betekintést nyújt majd változatos kultúrájukba. A vajdasági csehek nemzeti tanácsa Nyisd ki az ablakod! mottóval egész napos kirándulást szervez az érdeklődőknek ezen a napon, 14-én, amikor autóbusszal körbejárják a fehértemplomi község cseh vonatkozású emlékhelyeit: a fehértemplomi és kruščicai (Körtéd) cseh otthont, valamint az új létesítményt, a múzeumot. A tanács mottója valójában a más kultúra, gondolat, szó, viszonyulás előtti nyitásra szólít fel, a számunkra ismeretlen tartalmak felfedezésére, legyen az akár üzenet a múltból. Ez lényegében megegyezik a Múzeumok Éjszakájának a célkitűzéseivel.
Több kiállításra számíthatnak a múzeumlátogatók Versecen is
Az ugyancsak jelentős muzeális hagyományra visszatekintő Versecen több kiállítással találkozhatnak ezen a szóban forgó éjszakán a látogatók. Hajnali kettőig megtekinthető lesz többek között az éremkiállítás, melyek zöme a XVIII. század első felétől kezdődően egészen a XX. század második évtizedéig jutott valamilyen módon a helybeliek tulajdonába, ajándékként, vagy egyesületek, bizottságok osztották ki arra érdemes tagjaiknak. A kerek formájú lapok leggyakrabban uralkodók, címerek, történelmi pillanatok, épületek, jeles személyiségek jegyeit őrzik. A XIX. század derekán rendezték meg az első világkiállításokat, amelyeken a kimagasló ipari, a kereskedelmi, és művészeti teljesítményeket állították ki.
Mitrovicán 1885 óta van múzeum
verseci érmék között sajnos nem lesz egy jelentős darab, mely a Londonban megrendezett első effajta világkiállításról, 1851-ből származik, Herzog Éva selyemmintáiért kiérdemelt aranyérme. Az érem nincs a verseci Városi Múzeum tulajdonában, viszont az utókor számontartja, hogy a selyem több elismerést hozott a dél-bánáti városba, csakúgy a Herzog család birtokába. Az első egy 1839-es bécsi ipari kiállításról származik, ahol a fehértemplomi Herzog Józsefet jutalmazták bronzéremmel. Hat évvel később, 1845-ben a verseci Herzog Évát ezüstéremmel tüntették ki ugyancsak Bécsben, 1846-ban pedig Budapesten aranyéremmel jutalmazta a Magyar Iparos Egyesület. Ez a sikeres üzletasszony, a selyemgyártó Éva valójában Herzog József gyógyszerész felesége volt, és ami az utókornak sokkal árulkodóbb: a neves Franz Herzog, vagyis művészi nevén Herczeg Ferenc (1863-1954) nagyanyja.
A nagybecskereki múzeum állandó kiállításának egy részlete
Nem sokkal a verseci után 1885-ben Mitrovicán is megteremtődtek a múzeum létesítésének alapjai, a Szerémségi Múzeum ma két épületben működik: a Bajić család 1700-as években épült, a városnak felajánlott házában, és az impozáns, jól karbantartott központi épületben, ahol az ókori gyűjteménytől kezdődően igazán gazdag múzeumi kínálat várja a látogatókat. A múzeum közelében természetesen megtekinthető a római kori városközpont egy része, a császári palotával és a Szent Demeter bazilika maradványaival.
A legrégebbi a Vajdaságban a fehértemplomi múzeum
Szinte ugyanebben az időszakban teremtődnek meg Zomborban is a múzeumi élet feltételei. Az első termet 1887-ben szerzi meg a helybeli történelmi társaság, Szabadkán pedig ebben az időben kezdik meg a nagyszabású numizmatikai gyűjtéseket, elsősorban a gimnáziumban, Nagybecskereken 1906-ban kezdődött meg a múzeumi élet... Mindez az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorában volt, később a két világháború elcsendesítette a lelkesedést, de az 1950-es évektől a múzeumok Vajdaság-szerte új életre keltek.
A XX. század húszas-harmincas éveinek zenei életét kívánja felidézni a zombori Városi Múzeum a Múzeumok Éjszakáján. 22 órára jelmezbálba invitálja az érdeklődőket, hogy közösen csalogassák elő az elfeledett kort
