Április 26-án lesz az atomkatasztrófa 25 éves jubileuma
A hír:
„1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1 óra 23 perckor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.
Nem sokkal a katasztrófa után tűzoltók érkeztek a helyszínre eloltani a tüzeket. Egyiküket sem értesítették arról, milyen veszélyesen radioaktív a füst és a törmelék. Hajnali 5 órára eloltották a tüzeket, közben több tűzoltót is magas sugárzás ért. A bizottság, amelyet a kormány küldött a katasztrófa kivizsgálására, április 26-án este ért Csernobilba. Addigra ketten meghaltak és ötvenketten kórházba kerültek.”
A csernobili atomerőmű az egyes blokk felől, háttérben a szarkofág
Harmincegyen elsősorban amiatt vesztették életüket, mert a katasztrófa-elhárítási munkák során nagyon magas sugárzási szintnek voltak kitéve, és további ötmillió ember volt különböző mértékben kitéve a sugárzásnak. Közben az élet errefelé ment tovább, senkinek nem volt se veszélyérzete, se betegségtudata. Május elején robbant igazán a hír – ekkor már mindenki Csernobilról beszélt és rettegett. Rengeteg embert taszítottak a keleti blokk országaiban betegségbe, szenvedésbe csupán azzal, hogy Csernobil hírét elhallgatták előlük. A baleset által okozott halálesetek számát különféle szervezetek eltérően becslik: az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 9000, a Greenpeace kalkulációja alapján viszont 93 000 ember halála írható a katasztrófa számlájára.
Pripjaty, az atomerőmű dolgozói számára 1970-ben épült városka volt a szennyezés legfőbb szenvedő alanya (A szellemvárosról megdöbbentő képeket találhatunk a http://picasaweb.google.com/sajatkep/Pripjaty1#, http://picasaweb.google.com/sajatkep/Pripjaty2#, és a http://englishrussia.com/index.php/2006/09/13/lost-city-of-chernobyl/ oldalakon)
A japán atombaleset akkor következett be, amikor a világ az eddigi legsúlyosabbnak tekintett atomkatasztrófa 25. évfordulójára készül. A fukusimai katasztrófa után, a csernobili jubileum előtt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az atommal kapcsolatos múzeumok és üzemek, az első atombomba megépítésére létrehozott, egykor szupertitkos Manhattan-program létesítményei, illetve az atomkatasztrófák által elpusztított színhelyek iránt. Van, aki a nevadai sivatagban bámulja meg a 98 méter mély robbanási krátert, akad, aki Arizonában ereszkedik le egy Titan II rakéta silójába: sok ehhez hasonló hely akad a világon, amely bemutatja az atomkor történetét és tanulságait is. A megemlékezésre az Egyesült Államokból ukrajnai utazásokat szerveznek az amerikai kormány támogatásával. Az egyik atomtúra résztvevői a Csernobil közelében lévő Pripjatyot is felkeresik, amely a baleset következtében szellemvárossá vált, lakóit kitelepítették és azóta sem térhettek vissza. A látogatók tanúi lehetnek annak, mi történik ott most, és láthatják a pusztulás nyomait.
Japánban, amelyre az első két A-bombát ledobták, Hirosima és Nagaszaki is múzeumot létesített, felidézve az atombombázás történetét, a támadás perceit, az újjáépítés és a békemozgalmak történetét. Ezekre az emlékhelyekre is többen látogatnak el, de megnőtt a forgalom Joseph Gonyeu atomtudós Nucleartourist.com című webhelyén is. Eddig havonta átlag 94 ezer látogatója volt a világhálón: márciusban 119 százalékkal többen keresték fel a portált, mint az előző hónapban.
Ukrajna a Szovjetunió megszűnte után összesen több mint 12 milliárd dollárt költött a csernobili atomkatasztrófa következményeinek megszüntetésére. A múlt hónapban jelentették be azt is, hogy az Európai Rekonstrukciós és Fejlesztési Bank 120 millió eurót nyújt majd Ukrajnának a csernobili helyreállításra, a Nemzeti Biztonsági- és Védelmi Tanács titkára, Raisza Bogatireva pedig azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy országa akár 800 millió eurót is kaphat Csernobil káros következményeinek megszüntetésére.
Bár a katasztrófa idején pár atomreaktor építését abbahagyták, az 1986-as baleset ellenére az országban továbbra is használják az atomenergiát – ma Ukrajna energiájának felét az atomerőművek adják. A csernobili katasztrófa 25 éves jubileuma kapcsán a napokban két atombiztonsági kerekasztalt is megtartanak Ukrajnában.
Ezt a házat nem a híd alá építették: ide sodorta az ár
Pár nappal ezelőtt Japán is a legmagasabb szintűnek minősítette a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet, vagyis az eddig legsúlyosabb, 1986-os csernobili katasztrófával azonos kategóriába sorolta. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség normái szerint egy balesetet akkor minősül 7-es fokozatúnak, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége már valószínűleg káros az emberi egészségre és hosszú távon károsítja a környezetet. Mindenezek ellenére a japán kormány azt állítja, hogy a szennyezés még mindig csak egy tizede a csernobilinak. Annak esélyét, hogy Fukusima sugárszennyezése meghaladja Csernobilét, csekélynek tartják, de a veszély mindaddig fennáll, amíg nem sikerül helyreállítani a reaktorok hűtőrendszerét.
Az időjárás nyomokban eljuttatta már a fukusimai sugárzást Dél-Koreába és Kínába, s a légáramlatokkal a radioaktív részecskék az Egyesült Államokat is elérték. A kormányok szerint a mért értékek azonban nem veszélyesek. A távolságban bízni talán nem tűnik nagyon szakszerűnek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett események kapcsán, szakértők mégis azt mondják: ha más nem, ez megvédhet minket az Ázsia túlfelén esetleg kiszabaduló radioaktivitástól.
