Bajna Gyuri, a vidék jó ismerője mutatja: – Az erdő alatt van Gyergyószárhegy
„A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bástyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival.” (Orbán Balázs: Székelyföld leírás)
A Lázár-kastély udvara. Középen a kasza tömlöc, háttérben a lovagterem
Nem tudom, hol állhatott Orbán Balázs, amikor Gyergyószárhegyet (Lazarea) nézte, vagy panorámáját megörökítette, az biztos, hogy nagy fényképező masináját a vállán hordozta volt, sőt fogaton szállítani volt kénytelen, amíg 1860-ban Székelyföldet járta. Életműve, A Székelyföld leírása, hat kötetben számol be szülőföldjéről, köztük a Szármány-hegy alá simuló faluról is.
Kájoni János néz a falból Somlyó felé
Messziről nézve nem sok változott. Áll a hegy, áll az 1669-ben emelt, többször átépített ferences kolostor, melynek emlékezetes építtetője a Csíksomlyóról ideköltözött Kájoni János urunk volt, ki a reneszánsz lámpáját gyújtogatta ezen a vidéken. Kájoni János (Ioan Căianu) román családból származó, ferences szerzetes, orgonista, orgonaépítő, énekszerző és -fordító, a Kájoni Kódex alkotója, amely Erdély korabeli zenei gyűjteménye. Szóval áll, a később épített katolikus templom is, és végül a falu is megvan, akárcsak a Lázár-kastély, mely több tűzvészben fogyatkozva, ma bástyáival védi saját emlékeit. A Lázárok emlékét, de elsősorban Bethlen Gábor szellemét, kinek édesanyja, Lázár Druzsina itt született, s gyermekeit, apjuk korai elvesztése után, nagybátyjuk támogatásával nevelte a kastélyban.
A ferences kolostor és Bethlen Gábor békességben
Mintha kultúrtörténetet böngésznénk. Jó hely ez, ha már ilyen derék férfiak fordultak meg a tájon, s nem csak vittek, hoztak is, alkottak is nem akármit. Ennek az építő szándéknak a Gyergyószárhegyi Művésztelep is folytatója. Nemzetközi rangját, Kassay L. Péter vezetésével, és a közösség hathatós támogatásával vívta ki az elmúlt évtizedekben. Életükkel, munkájukkal, tehetségükkel mások is jeleskednek e három és fél ezres lélekszámú faluban. A turbó atya, Ferencz Ervin, 92 évesen, fiatalokat meghazudtoló életkedvvel és erővel végzi e világon, mit főnöke bízott rá. Istennek házat, embernek példát állít. Bizonyára Rafi Lajos, helyi cigány költő sem önszántából hordozza azt a talentumot, melyet a Fennlevő tett a vállára. Délelőtt felfelé ívelő lelkét, délután lármás sorsát csendesíti. Nem könnyű kereszt a tehetség, próbatétel. Leírásunkból, a Szent Antal-kápolna sem maradhat ki. A Szármány-hegy csúcsán áll, fenyőkkel és az ott legelésző tehenek elhullajtott barna rózsáival körül szegélyezve.
A katolikus templom a falu fölött fehérlik
Vándor, ha a Gyergyói-medencén át a Békás-szoros és a Gyilkos-tó felé tartasz, lépj ki Gyergyószentmiklósról, hat kilométer csupán, és nézd meg, fényképezd le azt, mit ránk hagytak őseink, s általa több leszel, talán.
A Szent Antal-kápolna
