Az elefántok bánatosak a csorda elpusztult tagjai miatt, a hollók ki tudják választani a megfelelő eszközt az élelem megszerzése érdekében, a delfinek pedig az állatvilágban tapasztalt legfejlettebb kommunikációs rendszert mondhatják magukénak.
A különféle tudományos kutatások egyre gyakrabban bukkannak az állatoknál olyan jellemvonásokra, melyekről addig azt hittük, csupán az emberekre vonatkozhatnak. A kísérletek is igazolják, hogy a velünk együtt élő állatok sok tekintetben hasonlatosabbak az emberrel, mint azt a legtöbben gondolják.
A kutatókat lenyűgözte az a felfedezés, mely Új-Kaledóniában bebizonyította, hogy a hollók igenis képesek gondolkodni. A kísérlet során két eszközt bocsátottak a hollók rendelkezésére, de csak az egyikkel juthattak a madarak táplálékhoz. Az egyik eszköz egy kiegyenesített, a másik pedig egy görbített drótszál volt, melyekkel a hollóknak a csőbe rejtett eledelt kellett kihúzniuk. Mindkét kísérleti alany azonnal a görbített szálat választotta, melynek segítségével könnyen a kívánt eledelhez tudott jutni.
Az állatok intelligenciájának meglétét támasztja alá egy kaliforniai eset is. Egy gorilla sikeresen elsajátította a jelbeszédet, több mint ezer jelet ismerve fel. Több ezer angol szót is sikeresen megtanítottak vele a kutatók.
Ha azonban a kommunikáció fejlettségi szintjét vesszük figyelembe, mindenképpen a delfinek az elsők. Nemrégiben a második legintelligensebb fajnak kiáltották ki ezeket a vízi emlősállatokat. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az emberihez hasonló kommunikációs képességekkel rendelkeznek: sípszóhoz, füttyszóhoz hasonló hangjelzések segítségével „értenek szót” egymással. Meghatározott frekvenciájú hangokat küldenek egymásnak, de ez a vokális rendszer arra is jó, hogy a sötét vizekben felismerjék a különféle objektumok ottlétét, valamint, hogy „leolvassák” az adott távolságot.
A szerszámkészítés vagy az összetett nyelvi rendszerek alkalmazása két további olyan adottság, melyről azt mondták korábban, csak az emberre jellemző. Ugyanezt állították az önfelismerésről is. Utóbb kiderült, ez sem fedi az valóságot. A washingtoni nemzeti állatkert kutatói tükröket adtak az állatkert orangutánjainak, melyekkel azok az egyébként nem látható testrészeiket is megismerhették. Az egyik orangután használni kezdte a tükröt fogai tisztítására és a napszemüveg felhelyezésére.
Sokáig azt hitték, hogy az elhunytak miatt érzett bánat is kifejezetten emberi. Ezt a meggyőződést az elefántok döntötték meg. Bánatukat, gyászukat, a csorda kimúlt tagja melletti, órákig történő álldogálással fejezik ki, ormányaikkal olykor végigsimogatják az elpusztult elefántot. Arra, hogy az állatok igenis érző lények, további példát találni a madárvilágban. Sokan tapasztalták már, hogy társa elvesztése után, az egyedül maradt papagáj is belepusztult bánatába.
Az állatok „eszességét” támasztotta alá egy csimpánzokkal elvégzett kísérlet is, mely bebizonyította, hogy a fiatal csimpánzok igen nagy emlékezőképességgel rendelkeznek a számokkal végzett műveletek terén, de más is egyértelművé vált: ezek az állatok még az emberinél is jobb képmemóriával rendelkeznek!
Egyéb, az állatok adottságait feltáró kutatások is igazolták, hogy vannak még bőven olyan területek, melyeken az állatok felülmúlják az ember képességeit. Általában véve jobb hallással és szaglással rendelkeznek, de a madarak például messzemenően jobb tájékozódással is. A galambcsőr olyan mirigyeket tartalmaz, melyek érzékelik a mágneses teret, így téve lehetővé a kiváló orientációs képességet.
Az állatok és emberek között a hallás érzéke tekintetében fedezték fel a leglényegesebb eltéréseket. Egyes hangokat, melyeket az állatok még gond nélkül érzékelnek, az ember egyszerűen nem képes hallani. Ilyenek az infrahangnak nevezett, 20 Hz alatti frekvenciájú hangok, valamint a 20 000 Hz feletti hangok is. Az elefántok, például, a 16 és 12 000 Hz közötti hangokat regisztrálják, a kutyák a magasabbakat is, gondoljunk csak a kutyáknak készült sípokra, melyek hangját mi magunk nem vagyunk képesek meghallani.
Az elefántokról már több ízben is szó esett, de tudni kell, amellett, hogy fejlett a hallásuk, s hogy érző lényekről van szó, olyan képességgel is megáldotta őket a sors, mely a közelgő földrengés megérzését teszi lehetővé. Végtagjaik olyan érzékenyek, hogy képesek még a föld mélyén kialakult rezgések felfogására is.
A majmokon és a madarakon kívül valamennyi állatnak jobb szaglóérzéke van az embernél. Hogy megint csak az elefántok tehetségéről vegyünk példát, a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy harminc családtagjuk tartózkodási helyét is be tudják azonosítani ezek az ormányosok a szaglás érzékszervének a segítségével.
Mi mindenre képesek az állatok?
Az emberek magukat sokáig specifikusnak tartották, ami a különféle képességeket illeti. Idővel bebizonyosodott, hogy inkább használható a legelőrehaladottabb kifejezés az ember leírására, mint az, hogy egyedi. A tudósok megállás nélkül tárják fel az állatvilágban az olyan adottságokat, melyekről addig azt hitték, csak az embereket jellemzik.
HUMORÉRZÉK
Vadonélő csimpánzoknál figyelték meg, hogyan „macerálják” a tigriskölyköket. Fülüket és farkukat húzogatták, ezután gyorsan futásnak eredtek, majd amikor már másra kezdtek figyelni a kis tigrisek, indulhatott újra a nem mindenki számára éppen szórakoztató játék.
ÖSSZETETT KOMMUNIKÁCIÓ
Habár verbális kommunikációra nem képesek, a csimpánzok képesek jelbeszéddel értekezni.
ÉRZELMEK
Az elefántok élelemmel látják el, és útjuk során mindig bevárják a csorda beteg tagjait – igazolva ezzel azt a feltevést, mely szerint tudatában vannak a másik gondjainak, együtt éreznek azzal.
KULTÚRA
Az adelaide-i delfináriumban gyógyuló delfinek, emberi „beavatkozás“ nélkül, megtanulták a már korábban ott élő társaiktól, hogyan ugrálhatnak uszonyaikon.
ÖNTUDAT
Az emberszabású majomfélék mindegyike, az elefántok és a szarka is felismerik magukat a tükörben. Ha valami szokatlanra figyelnek fel a tükörképen, azt megkísérlik letörölni.
SZÁMOLÁS
A csimpánzok az emberéhez hasonló alapvető aritmetikai mentális nonverbális (számolási) képességgel büszkélkedhetnek.
HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA
Az amerikai fenyőszajkó vagy mogyorószajkó ( Nucifraga columbiana ) legkevesebb fél évig emlékszik arra, hogy pontosan melyik az az ötezer rejtekhely, ahova a magvakat elraktározta. Mindezt egy átlagosan huszonöt kilométeres körzetben teszi.
ESZKÖZÖK HASZNÁLATA
A varjak köveket használnak a tojások feltörésére, olykor a következő módszert is alkalmazzák: a tojást két nagyobb kő közé rögzítik, majd egy kisebb kaviccsal kezdik ütögetni azt.
Állati rekordok
Az ember, a hosszútávfutáson kívül, mindenben gyengébben teljesít az állatoknál. Jannisz Kurosz ultramaraton-futó, rekordja felállításakor, 160 kilométert tett meg 11 óra és 46 perc alatt. Ilyen teljesítményt még egyetlen állatnál sem jegyeztek fel, ennek ellenére, állati rekordok is akadnak bőven...
GYORSASÁG
A vándorsólyom ( Falco peregrinus ) akár 400 kilométeres óránkénti sebességre képes zuhanórepülés közben felgyorsulni. A makocápa ( Isurus oxyrinchus ) 50 km/h-ás sebességgel úszik. A gepárd a szárazföldön tartja a gyorsasági rekordot: 120 km/h-ra gyorsul fel.
LÁTÁS
A sasok az emberi látásnál nyolcszor élesebb látással büszkélkedhetnek.
HALLÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
A delfinek által kiadott hangjelzések akár 1800 kilométeres távolságra is eljuthatnak.
ÉLETTARTAM
A sellőkagyló ( Arctica islandica ) él a legtovább, a kutatók megállapítása szerint a leghosszabb élettartamú fellelt példány 405–410 éves volt. A teknősök is hosszú életűek, egyesek 200 évig is eléldegélnek.
TERMET
A kék bálna vagy óriásbálna ( Balaenoptera musculus ) a „legszembeötlőbb” állat, a legnagyobb 190 tonnát nyomott.
