A fegyelem ereje

Több mint öt éve vezeti a Puskás Akadémia labdarúgócsapatát Hornyák Zsolt, ezzel jelenleg ő az NB I. legrégebb óta hivatalban lévő edzője. A felvidéki származású szakember a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor vendégeként osztotta meg gondolatait pályafutásáról, edzői filozófiájáról, a magyar futball állapotáról és benne saját szerepéről. A beszélgetést Ballai Attila, a Nemzeti Sportrádió főszerkesztője moderálta.

Hornyák Zsolt 1973-ban született Szlovákiában, és már fiatalon elindult a profi labdarúgás útján – játékosként, majd később edzőként is több országban kipróbálta magát. Pályája során dolgozott Örményországban, Máltán, Oroszországban és Csehországban, a legtöbb helyen sikereket és elismerést aratva. 2019-ben úgy döntött, Magyarországon vállal edzői szerepet.

– Éreztem, hogy most jött el az idő. Magyarországon kell dolgoznom. Itt szeretnék értéket teremteni. Nekem ez küldetés – vallja Hornyák Zsolt, aki saját bevallása szerint régóta figyelte a magyar labdarúgás mozgását, és meggyőződése volt, hogy jó irányba tart. A szakember számára a Puskás Akadémia több egy klubnál. Mint mondja, a név kötelez – és nemcsak a futball iránti alázatra, hanem a magyar szellemi örökség ápolására is. Puskás Ferenc öröksége szerinte nem csupán a pályán elért eredményekben él tovább, hanem abban is, hogy egy nemzet identitásának részévé vált. – Ez a név nem lehet csak dísz. Ha Puskás nevét viseli egy klub, akkor ott nem lehet mellébeszélni, ott a minőségnek elsőrendűnek kell lennie. Ezt minden játékosnak, dolgozónak éreznie kell – hangsúlyozta.

Az elmúlt öt év során Hornyák és stábja komoly munkát fektetett abba, hogy karakteres, eredményes csapatot építsenek fel. Az alapelvek világosak voltak: fegyelem, következetesség, professzionalizmus. A cél nemcsak az eredmények elérése volt, hanem az is, hogy az akadémiai rendszerből érkező fiatalok valódi NB I.-es játékosokká váljanak.

Hornyák Zsolt nemcsak edzőként, hanem emberként is szenvedéllyel beszélt hivatásáról. Nyíltan felvállalta, milyen nehézségekkel jár a szakma – különösen, ha az ember nem hajlandó kompromisszumokra, ha az elveihez ragaszkodik. Az elkötelezettség és a hitelesség nála nem alku tárgya. Hozzátette: a játékosokkal való kapcsolat emberi dimenziója legalább olyan fontos, mint a taktikai felkészítés. Egy futballista nem gép, hanem érző ember, akit meg kell érteni, akit vezetni kell – néha szigorral, néha bizalommal.

A beszélgetés során szóba került a taktikai evolúció is, amiben Hornyák maga is naprakész. Szerinte a mai futball egyik kulcsa a sokoldalúság, a gyors döntéshozatal és a fizikai felkészültség. Edzésein minden a tempóról, a ritmusról és a pontos végrehajtásról szól.

– Az már nem elég, hogy valaki jó technikailag. Ha nem tud gondolkodni a pályán, ha nem tudja, mikor hova kell lépnie, akkor nem lesz belőle topjátékos. És a topjátékos nem feltétlenül az, aki külföldön játszik, hanem az, aki a saját szintjén mindig a maximumot nyújtja – emelte ki. Az elmúlt években a Puskás Akadémia játékstílusa is letisztultabbá vált: szervezett védekezés, gyors átmenetek, kreatív támadójáték. Hornyák nem szereti a túlzottan kockázatos futballt, de mindig hagy teret a játékosok egyéni kvalitásainak kibontakozására. Szerinte a fiataloknak is szükségük van arra, hogy érezzék: valaki hisz bennük, de közben követel is tőlük. A Puskás Akadémiánál ezért is igyekeznek minden fiatalt személyre szabott úton segíteni.

Őszintén beszélt arról is, mennyire más a közeg Magyarországon, mint más országokban. A focit körülölelő kritikai hangnem, az elvárások sokszor irreálisan magasak, miközben a háttérismeret gyakran hiányzik.

– Sokan azt hiszik, hogy egy-egy meccs alapján mindent tudnak a csapatról. De nem látják a hétköznapi munkát, a háttérben zajló folyamatokat. A magyar közeg nagyon kritikus, és ezt egy edzőnek el kell tudnia viselni – mondta. Ennek ellenére úgy érzi, a tisztelet, amit az évek során kivívott, valódi. Az, hogy már öt éve egy NB I.-es csapat élén dolgozik, önmagában is nagy szó – a magyar futballban ritka a hosszú távú bizalom.

Hornyák Zsolt számára Magyarország már otthon. Családja is ide köti, és nem tervezi, hogy a közeljövőben máshol vállaljon munkát. Mint mondja, sok helyen dolgozott már, de itt érzi azt, hogy van jövő, van értelme a munkának.

– Sokan kérdezték, miért nem mentem el egy nagyobb csapathoz külföldre. Mert itt vagyok fontos. Itt tudok hatni, itt tudok építeni. Ez nekem sokkal többet ér, mint bármilyen pénz vagy státusz – mondja meggyőződéssel. A jövőt illetően pedig egyetlen célja van: stabil, erős klubot építeni, ahol a fiatalok és a tapasztalt játékosok együtt, értékeket képviselve dolgoznak a sikerekért.