A párizsi olimpia aranyérmese, Iman Helif nem hajlandó igazolni, hogy biológiailag nő, ezért a World Boxing kizárta a női versenyekről. Bár Helif nőként élt és versenyzett, a genetikai vizsgálatok elutasítása miatt egyre több szakértő kérdőjelezi meg indulásának jogosságát. A döntés újraélezte a vitát: hol húzódik a határ a nemi identitás és a sportszabályok között?
A női 66 kg-os súlycsoport olimpiai bajnoka, Iman Helif alig egy éve még a párizsi közönség ünnepeltje volt. Most azonban egészen más miatt került reflektorfénybe: a World Boxing határozatlan időre kitiltotta a női versenyekről, miután a sportoló kilenc hónap alatt sem volt hajlandó genetikai vizsgálaton részt venni. A szervezet egyértelmű volt: Helif kizárólag akkor indulhat újra nők között, ha igazolja, hogy biológiai szempontból is nő. Ennek célja – mint írják – a versenyzők testi épségének és a verseny igazságosságának védelme.
A 26 éves algériai bokszoló nem most került először célkeresztbe: már a 2023-as világbajnokságon is komoly kérdések merültek fel nemi alkalmasságával kapcsolatban, akkor kizárták, majd 2024-ben Párizsban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ennek ellenére engedélyezte a részvételét, és Helif végül aranyéremmel tért haza. Most viszont a szabályok szigorodtak – és a türelem elfogyott. A közelgő Eindhoven Box Cupról már biztosan távol marad, és a jövőbeni indulása is kérdéses. Bár Helif ragaszkodik identitásához – egy korábbi interjúban kijelentette: „Lányként születtem, lányként éltem” –, a tény, hogy tartózkodik a genetikai vizsgálattól, sokakban kétségeket ébreszt.
A vita immár nem csupán egy sportoló körül forog: milyen kritériumok szerint engedhető valaki a női mezőnybe? Mikor sérül az esélyegyenlőség – és mikor az önazonosság? Az ügy aligha zárul le gyorsan, de egy biztos: a sportvilág egyre sürgetőbb válaszokat vár.
