Szombaton a szerb szurkolók, vasárnap a magyarországiak jöttek inkább lázba a Budapesten befejeződött birkózó-világbajnokság kötöttfogású finisében. A hétvége első napján előbb Frísz Krisztián (60 kg) küzdött meg a bronzért, de reményeink nem tartottak sokáig, mert a kínai Szailike Valihan másfél perc alatt technikai tussal (9:0) nyert a zentai ellen. Sebaj, ott volt még Davor Štefanek, aki révén biztos érmesünk volt már, hiszen az orosz Artem Szurkovval küzdött meg a 67 kg-os döntőben, akitől az újvidéki Eb-n kikapott. Óvatosan kezdtek mindketten, „kóstolgatták” egymást, s Davort küldték le először, de az orosz nem tudott mit kezdeni vele, majd a második menetben is a szabadkait küldték le, s ekkor Szurkov már kidobta a szőnyegről. Videobírózás következett, de ez csak eggyel növelte az orosz pontjainak a számát, így más nem maradt az olimpiai bajnok számára, mint hogy betusolja ellenfelét. Ez nem sikerült, így maradt az ezüst, ami – tekintettel arra, hogy Štefanek 33 éves – szép teljesítmény, s mivel olimpiai és világbajnok, immár nem kell neki semmit sem bizonyítania.
– Nincs ezen mit szépíteni, Szurkov ezúttal is jobb volt nálam, gratulálok neki. Talán más lett volna, ha a bírók nekem is adnak egy esélyt a második menetben, de tény, hogy a stílusa nem fekszik nekem. Elégedett vagyok így is, hiszen vb-ezüstöt még nem nyertem, így szép eredménynek tartom ezt. Tovább kell készülni az olimpiáig, olyan keményen, mint amilyen az utóbbi hat hónap volt. Sajnálom, hogy Frísz lemaradt a dobogóról, és szurkolok Nemesnek meg Kajaiának, hogy ők is érmesek legyenek – nyilatkozta Davor a döntő után.
– Štefanek az olimpia után több mint egy évet nem birkózott, s ennek fényében ez a maximum, amit kihozhatott magából. Ismét dobogóra állt egy világversenyen, így bebizonyította, hogy továbbra is a világ élmezőnyébe tartozik. Viktor teljesítményével már nem vagyok maradéktalanul elégedett, de még ő is odaérhet a dobogóra – értékelt szombat este röviden Sztojan Dobrev, a szerb válogatott főedzője.
A héten még azt beszélték, hogy vasárnap „erősítés” érkezett a lelátókra, mert az utolsó napra a Papp László Budapest Sportarénába látogat Orbán Viktor magyar kormányfő. Nem tehette, de sajnálhatja, mert Magyarország nagy közönségkedvence, Lőrincz Tamás (77 kg) élete első világbajnoki címét készült megszerezni Alekszandr Csekirkin ellen. Az első menetben mindjárt egy csúnya jelenetsor tanúi lehettünk, az orosz ugyanis könyékkel szájon vágta Szöcsit, de a bírók ebben nem láttak szabálytalanságot. Hogy ez mennyire zavarta meg Tomit, az talány, mindenesetre nem tudott már exraenergiákat mozgósítani, s 3:1-re elveszítette a finálét.
Ugyanebben a súlycsoportban a zentai Nemes Viktor a svéd Alexis Kessidisszel birkózott meg a bronzért, s szinte biztosak voltunk a sikerében, mert Viki vasárnap már magasabb „hőfokon égett”, s ilyenkor szinte megállíthatatlan. Nem volt könnyű, de sikerült, Viki kivárta helyzeteit, és 6:2-re nyert, így tavalyi vb-aranyához most egy bronzot is hozzátett. Gratulálunk!
97 kg-ban a szerb–grúz Mihail Kajaia a hazai Kiss Balázzsal csapott össze a bronzért. Végül nagyszerű küzdelemben a nyers erő győzött a tapasztalat ellen, vagyis egy válldobással a 29 éves Kajaia a 35 éves magyar fölé kerekedett, s felállhatott a dobogó harmadik fokára.
77 kg
„Ha bajnok akarsz lenni, minden ellenfelet meg kell verni.” Az utóbbi években ez a szavajárása Nemes Viktornak, a 77 kg-os súlycsoport 2017-es világbajnokának, s ebben teljesen igaza van. Ő sohasem másban kereste a hibát egy-egy vereség kapcsán, csakis önnön hibáira összpontosított, de itt, Budapesten azért kegyesebb is lehetett volna vele szemben Fortuna nagyasszony, mert már a nyolcaddöntőben összehozta a sorsolás tavalyi vb-döntős ellenfelével, az oroszCsekirkinnel, akit a Wikipédia szerint nem mellesleg doppingvétség miatt megfosztottak tavalyi ezüstérmétől, de neki valahogy csodák csodájára nem egy-, urambocsá kétéves eltiltás jár, így már itt lehetett a szőnyegen. Nos, a meccs során egy-egy intés volt, s tulajdonképpen egy kilökés döntött az orosz javára, meg az a durva kézfeszítés, amely szemmel láthatóan nem „ízlett” Vikinek, mert állt is egy darabig a meccs. A zentai egyébként a rajton másfél perc alatt technikai tussal nyert a jordán Szultan Eid ellen (Lőrincznek néhány másodperccel több kellett, hogy ugyanígy intézze el a román George Marineát). A folytatásban a kubai Ariel Batista vehemensen kezdett, Viktort intették, de felkelt a parterre-ből, és kitolta. A másodikban Viki pörgetett, ezzel vége volt.
– Nem az erővel van itt baj, ezek a dolgok fejben dőlnek el. Egy világbajnoknak egyszerűen nem szabad megengednie, hogy valaki csak úgy kitolja. Viktor számára jó lecke lehet ez a jövőre nézve, meg kell értenie, hogy semmi sem garancia semmire – nyilatkozta a vereség után Milorad Dokmanac szövetségi kapitány. De nem lett vége Nemes szereplésének, mert az orosz a döntőig menetelt, így a címvédő a vigaszágon folytathatta. Ott is nagy erőpróba következett, mert a második körben a tavalyi vb-bronzérmes azeri Elvin Mursalijev várt rá, miután Viki 9:2-re legyőzte a kazah Kairatbek Tugolbajevet. Mursalijev ellen Vikinek volt előbb helyzete, de nem tudta megforgatni ellenfelét, így már csak abban reménykedhettünk, hogy a második menetben valahogy pontot szerez, mert különben a vélhető utolsó megszerzett ponttal az azeri nyert volna. De Vikit nem lehetett megállítani! Megint Mursalijevet küldték le, s innentől Nemes már lovon volt, bár ellenfele vagy háromszor megfejelte. Jöhetett a bronzmeccs!
97 kg
A 97 kg-os súlycsoportban hideg zuhanyt kaptak a magyarok, mert az egykori világbajnok Kiss Balázs technikai tussal 21 másodperc (!) alatt kikapott (9:0) a villámgyors bolgár Kiril Milovtól, de a nyolcaddöntőben ennél vaskosabb meglepetés készült, mert a norvég Felix Bardauf az első menetben már 6:0-ra vezetett az olimpiai, háromszoros világbajnok és négyszeres Európa-bajnok Artur Aleksanyan ellen (emlékeznek rá: a Gombóc Artúr!), de a folytatásban a 27 éves örmény összekapta magát, a hátára fektette az északit, majd háromszor meg is pörgette, és végül ő jutott tovább.
97 kg-ban Milaih Kajaia és Kiss Balázs kemény csatát vívott (Fotó: MTI)
Mihail Kajaiaa hírekkel ellentétben egyáltalán nem sérült (állítólag nézeteltérése támadt a szövetséggel egy németországi fellépése miatt). A lengyel Marcin Olejniczakot végigpörgette, s 9:0-s technikai tussal nyert, kényelmes győzelmet (3:0) aratott az ukrán Andrij Gladkuk felett. Ezzel már komolyra fordult a dolog, mert a negyeddöntőben a verhetőnek tűnt cseh Ondrej Dadakot kapta, s nemcsak annak tűnt, de az is volt (5:1). Újabb szerbiai elődöntős! Erő a gyorsaság ellen. Kajaia vs. Milov. De minden a feje tetejére állt, a „szerbiai” egy villámgyors mozdulattal a bolgár mögé került, és megpörgette. Csakhogy a bolgár kispad óvott, a bírók elvették Kajaia 4 pontját, majd leküldték, és fordult a kocka. Maradt javításnak a második menet, de a bolgárt érdekesmód nem intették meg, így Kajaiának a bronzmeccsel kellett megelégednie.
Naoki a teleszkóppal
Amikor nagyon kellett, egy kedves japán fotós kolléga ugrott a segítségükre. Naoki Enokido
a nagojai Csunicsi Simbun és a Tokio Simbun napilapoknak dolgozik, de nem nagyon kellett lemennie a szőnyegek mellé, mert akkora teleszkópos géppel fotózott, hogy a NASA űrteleszkópjai sem sokkal nagyobbak (ez talán egy kicsit túlzás…). Az emeletről kattogtatta a szupermodern gépét, s visszanézve a fotókat, mintha filmezte volna az egészet, és csak a megfelelő pillanatot kellett kiválasztania. „Mekkora Szerbia?” – kérdezte. „Hát mekkora Nagoja?” – kérdeztem vissza. „Úgy 10 millió lakosa van.” „Na, akkor az két Szerbia!” Jót mosolygott, mi meg azon törtük a fejünket, vajon ezeket a napilapokat hány példányszámban adják el naponta. Nyilván telik a teleszkópra…
Futó Norbi, a táncparkett ördöge
A döntő mérkőzésekre várva a sportcsarnok operatőrei végigpásztázták a nézőközönséget, s keresték a legjobb táncosokat. Nos, a parkett egyik ördöge nem más volt, mint Futó Norbert, a zentaiak egyik valaha volt legtehetségesebb birkózója, akinek fényes korosztályos karrierjét sérülés vágta ketté.
Lehet, nem lehet
A világversenyeken sohasem a legfontosabb dolgokkal van baj, hanem a teljesen marginális ügyekkel, amelyekről nem is gondolná az ember, hogy azokkal egyáltalán foglalkozni kell. Esetünkben az ajtónálló agytrösztök nehezítették meg az életünket. Odaértünkkor megkaptuk az instrukciókat, hol kell parkolni, de a második nap már nem engedtek ott be bennünket. Több tiszteletkör, és egy talkie-walkie-s ember kellett hozzá, hogy megmagyarázza a kapu vélt urának, bizony bemehetünk. Ennél is nagyobb baj volt a sportaréna bejárataival. Voltak kapuk, ahol kiengedtek bennünket, de be már nem. Körbe-körbe jártuk az egyébként nem kicsi csarnokot, ide-oda küldözgettek bennünket, egyik helyről a másikra, meg vissza. Jól kisétáltuk magunkat…
Na, ezzel a jajgatással búcsúzunk Budapesttől, ahol természetesen „minden idők legjobb birkózó-világbajnokságát” rendezték meg. Mert ez volt az UWW óhaja, s a magyarok az ilyen kéréseket mindig szívesen teljesítik!
A 2019-es világbajnokság Kazahsztánban lesz, ami egyben olimpiai selejtezős torna is.
Világbajnokok, 60 kg: Szergej Emelin (orosz), … 5. Frísz Krisztián (szerbiai). 67 kg: Artem Szurkov (orosz), 2. Davor Štefanek (szerbiai). 77 kg: Alekszandr Csekirkin (orosz), 2. Lőrincz Tamás (magyar), 3. Nemes Viktor (szerbiai). 87 kg: Metehan Basar (török). 97 kg: Musza Evlojev (orosz), … 3. Mihail Kajaia (szerbiai), … 5. Kiss Balázs (magyar). 130 kg: Szergej Szemenov (orosz).
